A forradalmi kezelőfelület az iPhone kétélű fegyvere © AP

Nehéz szülésnek néz elébe az örök különc számítógépgyártó Apple, mely az idei Macworld Expo szakvásár és kiállítás fő attrakciójaként hozta ki iPhone néven futó multifunkcionális telefonját, médialejátszóját, személyi számítógépét és böngészőjét. Egyelőre legalábbis, hiszen a készülék bejelentése körüli felhajtást tovább fokozta, hogy a Cisco-leányvállalat Linksys tavaly iPhone néven egy internet-telefont (IP) jelentetett meg, ráadásul Skype támogatással. Az anyacég az Apple bejelentését követően azonnal keresetet nyújtott be, IP telefon márkája megóvására.

A történet kezdete az ezredfordulóra nyúlik vissza, amikor a Cisco az Infogear vállalat felvásárlásával, megvette a cég birtokában lévő iPhone márkanevet is. Az Apple felfigyelve a márkanév értékére, már 2001-ben tárgyalásokat kezdett a Ciscóval, ezek azonban rendkívül szövevényes és eredménytelen véget értek – írja a News.com.

Az Apple tehát a következőket teheti igazának bizonyítására: egyrészt hosszas jogi procedúrával bizonyíthatja, hogy egy IP telefon teljességgel eltérő termék, mint egy mobilkészülék. Az amerikai védjegy törvény egyik legfontosabb kitétele ugyanis, hogy a márkanevek ne tudják megzavarni a fogyasztók választását. Két, profiljában teljesen eltérő terméket előállító márka esetén azonban –mint például a Pannon és a Pannonplast – gond nélkül viselhetik ugyanazt, vagy hasonló nevet. Ebben az esetben, senki sem fog műanyagvödröt kérni a Pannon mobiltelefon márkaboltjában.

Egyelőre ez tűnik az egyik, az Apple által járhatónak vélt útnak, mert a cég az ellene beadott keresetre válaszként ezt írta: „mi vagyunk az első cég, mely iPhone néven jelentet meg mobilkészüléket”. Bármely bíróság tárgyalja is az ügyet, mindenek előtt azt kell eldöntenie, vajon az IP készülékek, és a mobiltelefonok egymástól élesen elkülönülnek-e a fogyasztók tudatában.

Az Apple érvelését erősítheti, hogy régóta viszi az „i” betűs termékcsaládját – vélekedik Craig Mende a Fross Zelnick Lehrman & Zissu szerzői- és szabadalom jogi ügyvédi irodától. Ennek nyomán érvelhet úgy a cég, hogy az iPod, iTunes, iMac, iWork és iLife termékekről a fogyasztóknak azonnal az almás cég villan be.

A Linksys IP készüléke © AP

Ehhez jön, hogy az úgynevezett „fordított fogalomzavar” marketingtechnikáját alkalmazzák, vagyis kijönnek egy termékkel, melynek neve bizonytalan jogi státuszban van, s ezzel jelentős kommunikációs káoszt idéznek elő az iPhone körül. Ehhez hozzájön, hogy az átlag felhasználó – különösen az Egyesült Államokban – jobban ismeri az Apple-t, mint a Ciscót. Így az előbbi zavarkeltése nyomán a tömegek azt gondolhatják, hogy az utóbbi egyszerűen lenyúlta a nevet új VoIP termékcsaládja számára.

A történethez hozzátartozik, hogy a Cisco ugyan 2000 óta birtokolja az iPhone nevet, de egészen 2006 elejéig nem használta azt. A jogelőd Infogear viszont 1996 óta forgalmazott készülékeket iPhone néven – áll a Cisco perrel kapcsolatos kommünikéjében. Ugyanitt arról is szó esik, hogy a 2006. decemberi iPhone bejelentésük csak kiegészítette a Linksys IP-telefon palettáját.

Az Apple és a Cisco közti tárgyalások megszakadásról annyit tudni vél a Tom Kranzit a C|Net szerzője, hogy az Apple visszautasította a hálózat-óriás ajánlatát, hogy tegyék a két készülék családot egymással kompatibilissé. Az Apple azonban nem arról ismert, hogy bárkivel közösködne, így valószínűleg ha nincs az a pénz, amiért a Cisco megválna márkanevétől, kegyetlen ütközet indul.

Jobs nem győzött lelkendezni az Apple "újszülöttjéről" © AP

Forradalmi? Varázslatos?

Hat év és öt generációnyi iPod megjelenése után, az Apple ismét szeretne csavarni egyet a piacon. Iparági elemzők szerint a cég egyre inkább szorongatva érzi piaci részesedését a mobilokba épített zenelejátszók miatt. Ennek köszönhető a mostani nagy ugrás, és a Steve Jobs szavaival élve szuper-okos, varázslatos és forradalmi termék felbukkanása. Mégis annak ellenére, hogy az iPod-család a digitális zenelejátszó piacnak majdnem háromnegyedét magáénak tudhatja, az iPhone másféle utat is bejárhat, mint híres elődje.

Ennek okait gyűjtöttük csokorba, mindenekelőtt az első kereskedelmi forgalomba kerülő példányokra csak 2007 júniusa után számíthatunk, míg Európában csak az év végén, s Ázsiában pedig csak 2008-ban. Ennek azért nagy a jelentősége, mert egy ilyen gyorsan változó piacon, az iPhone számos tulajdonsága szavatosságát vesztheti ennyi idő alatt.

Az almás gyártó eddig sosem épített mobilkészüléket, így nagy tapasztalatot sem szerzett benne, márpedig egy mobil megépítése sokkal összetettebb feladat, mint egy zenelejátszóé. A komplex készülék – mely egyszerre, telefon, számítógép és médiatár – azonnal nagyobb konkurenciát eredményez, így az eddigi fő vetélytárs Microsoft Zune mellett, mostantól a sáncokon túl áll a Nokia, a Sony Ericsson és a Samsung, valamint az Európában kevéssé – az Egyesült Államokban annál inkább – jelentős RIM Blackberry és a Palm PDA gyártók is. A zenelejátszós mobilokat kínáló cégek nagy része ráadásul elkötelezte magát a Windows Mobile 5.0 mellett, mely a felhasználók számára jól ismert környezetet biztosít. Szakértők azt is felhozzák, hogy az OS X operációs rendszer és a Safari böngésző nincs megfelelően kipróbálva, mobilokra optimalizálva. Ez újabb bizonytalanságokhoz vezethet, még akkor is, ha a cég ígéri, az iPhone tökéletesen alkalmas egyszerre több feladat kezelésére. A C|Net továbbá arra figyelmezet, hogy ugyan Jobs a készülék bemutatóján OS X-et ígért az érdeklődőknek, de nem árulta el, milyen kurtítások és módosítások után „fér bele” a 3,5 inch -es készülékbe a Mac operációs rendszere.

Külön fejezetet érdemelne, hogy az Egyesült Államokban kezdésképpen az Apple megállapodott a Cingular mobilszolgáltatóval az iTunes-os tartalmak közvetlen letöltését támogató elérés biztosításáról, de a későbbiekben komoly küzdelem elé nézhetnek, hogy minden országban megfelelő partnerre leljenek a tartalomszolgáltatás működtetéséhez.

A háttértár mérete is kérdéseket vet fel, hiszen még a nagyobbik nyolc gigabájtos verzió winchestere is messze alulmarad a 30, 60 és 80 gigabájtos videós iPodokétól, holott az iPhone-on elvben nem csak multimédiás tartalmak, de böngésző, internet, és bármilyen alkalmazás futtatható. Egy év múlva pedig 8 gigabájt a mainál is kevesebb lesz, memóriakártyás bővítésre pedig nincs lehetőség. A zárt hátlap másik hátránya, hogy a mobiloknál megszokott akkumulátor csere igen körülményes és várhatóan komoly összegbe kerül. Az akkumulátornál maradva, sokan keveslik, hogy a gyártó öt óra videó lejátszást, szörfölést és telefonálást ígér egy töltéssel, vagy 16 órányi zenelejátszást. Ellenben semmit nem lehet tudni az eszköz készenléti idejéről, se arról, hogy az iPod rendszerét követve a zárt hátlap fix akkumulátort takar vagy a mobiltelefonoknál megszokott cserélhető tápegységgel kerül-e majd kereskedelmi forgalomba.

A legtöbb kritika azonban az iPhone hálózati csatlakozásait éri, hiszen a Cingular amerikai mobilszolgáltató – mellyel az Apple kizárólagos szerződést kötött – EDGE kapcsolata 75 kilobit per szekundum és 135 kilobit per szekundum közti adatátvitelt ígér, ez azonban csak egy picivel gyorsabb a betárcsázós internet elérésnél. Hiányzik tehát a készülékből a 3G csatlakozás, mely Európában egyre növekvő jelentőségre tesz szert. E nélkül nincs remény gyors videoletöltésre vagy videotelefonálásra sem. Hiányzik továbbá az IP-telefonálás, magyarán az első kiadású iPhone-ban nincs se Skype, sem egyéb nettelefon alkalmazás. Több technológiai blog, - így a Between The Lines című blog szerzője is – pedig a műholdas helyzet-meghatározót vagyis a beépített GPS-t hiányolja.

A háttértáréhoz hasonlatos helyzetben van a beépített 2 megapixeles kamera, mely ugyan ma még csak a felső-közép kategóriás mobilokba kerül be, de egy év múlva szintén általános lehet.

Az elemzők mégis leginkább azért érzik Jobs „egy év alatt 10 millió készüléket értékesítünk” kijelentését elhamarkodottnak, mert szerintük az iPhone nem lesz képes meghódítani a legnagyobb felvevőpiacot jelentő üzleti rétegeket, melynek jelentős hányada hajlandó nagy tudású kézi eszközre áldozni. Az üzletembereknek elsősorban a telefonon keresztül történő emailezés kulcskérdés, ebben pedig jelenleg a Blackberry és a Tréo a csúcs.

A Mobile Gadgeteer blog szerzője Matthew Miller szerint az iPhone üzleti célú felhasználása ellen szól, hogy az érintőképernyő körülményessé teszi az egyszerű telefonálást a menükben való barangolással, ráadásul az iPhone kényelmes kezeléséhez mindkét kezünkre szükségünk lesz, mely eleve kizárja használatát például az autóban.

© AP

Először is az Apple az első iPod megjelenése óta olyan lojális ügyfélkört épített ki magának, melyre bátran támaszkodhat, s amely biztosan hajlandó az újdonságért fizetni. Az almás cégnél továbbá nagyon bíznak az új kedvenc szemet gyönyörködtető designjában és a formavilágában. Az egy – home - gombos kialakítás tovább erősíti a gyártó minimalista étoszát.

Fontos megjegyezni, hogy a közvélekedéssel ellentétben nem az iPod volt az első MP3 lejtászó, sikerét rendkívül egyszerű kezelhetősége és formabontó arculata hozta meg. Ezt az elvet követi az iPhone is, amikor a PC-khez képes jóval könnyebben kezelhető Macintoshok operációs rendszerére alapozza kézi eszköze vezérlését.

A legnagyobb dobás természetesen a készülék kezelőfelülete, az adatbevitel területén komoly lépésnek tűnő érintőképernyő, mely a gyártó ígérete szerint nagyfokú precizitásával, és az akaratlan „billentyűérintés” elleni hatékony védekezésével generációkkal jár a jelenleg forgalomban lévő társai előtt. A „varázslatos” újítások sorát erősíti a fényerő-, távolság- és döntésérzékelő.

Tanulva az Apple néhány évvel ezelőtt a Motorolával közösen kihozott iTunes telefonjának hibájából, melyre csak számítógép közbeiktatása révén lehetett zenét tölteni - s így is csak keveset – a közvetlen iTunes elérésre is komolyan számít a termékhez fűzött remények beváltásában. Az iPhone-ra a tervek szerint zenék mellett, audiokönyveket, podcastokat, videókat, klipeket, filmeket, sorozatokat és TV showkat is letölthetünk az iTunes rendszeréből, feltéve, ha a sávszélesség és türelmünk azt megengedi.

S végül a négyfrekvenciás, EDGE és WiFi támogatású készülék 1,27 centiméteres vastagságával, vékonyabb mint bármely piaci versenytárs okostelefonja.