A Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) két kategóriába - alsó és felső küszöbértékű gyárak - sorolva feltünteti honlapján a hazai veszélyes üzemeket. A hvg.hu két OKF-aloldal mellett egy harmadik összesítést, az RSOE EDIS Katasztrófa és Veszélyhelyzeti Információs Szolgálat adatait is felhasználva közli most a hazai veszélyes üzemek listáját. A listát leellenőriztük, igyekeztünk a működő cégeket azonosítani, és a tulajdonos-változásokat kiszűrni. (Ettől függetlenül néhány cégnél gyanítható, hogy ma már nem abban a formában működnek, ahogyan az listánkban szerepel.)

Az iszaptározókról nem találtunk összesítést, igyekeztünk ezért az elérhető információkból egy feltehetően csak töredékes listát összeállítani a hazai pernyelerakókról és zagytározókról. Találtunk ennek során a mecseki uránbányászat hagyatékaként Baranyában egy „urános zagytározót” is, ezt azonban 2008-ban az illetékesek szerint rekultiválták. Az OKF iparbiztonsági főosztályának vezetőjétől, Vass Gyula tűzoltó ezredestől a hvg.hu megtudta, hogy a katasztrófavédelem nyilvántartási hatásköre csak a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott veszélyes ipari üzemekre terjed ki, azokra az üzemekre, ahol a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott veszélyes anyagokkal foglalkoznak. A katasztrófavédelem honlapján található listák tehát azon üzemek felsorolását tartalmazzák, amelyek területén meghatározott veszélyes anyagok küszöbértéket (alsó vagy felső) elérő mennyiségben vannak jelen. Azon üzemek, amelyek területén nincs a rendelet hatálya alá tartozó anyag, vagy annak mennyisége nem éri el a küszöbértéket, jelenleg nem szerepelnek a listákon.

Ennek megfelelően valamennyi hulladékégetőt sem tartalmazza az OKF listája, csak azokat, ahol nagy mennyiségű (küszöbértéket elérő) veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. (Éppen ezért a hvg.hu most közöl a HuMuSz, vagyis a Hulladék Munkaszövetség összesítése alapján egy listát a hazai hulladékégetőkről is.) A vörösiszap-lerakók, valamint egyéb zagytárolók jelenleg nem tartoznak a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá - tudtuk meg az OKF-től, ezeknek a cikkünkben szereplő listája ezért nem tekinthető hivatalosnak.

Térkép is összesíti a veszélyes üzemeket

Az OKF egyik aloldalán mindazonáltal egy térkép is található a veszélyes üzemekről, Szolnok megyéről pedig találtunk egy részletes térképet a neten. Az OKF-től a hvg.hu megtudta, hogy a veszélyes üzemek listáját folyamatosan felülvizsgálják, a gyárakat, telephelyeket pedig rendszeresen vizsgálják a katasztrófavédelmi szakemberek. Ez a munka jelenleg is folyik. Az OKF-nél hangsúlyozták, hogy az ajkai üzem, ahol a vörösiszap-katasztrófa bekövetkezett, nem szerepelt a veszélyes üzemek európai uniós listáján, az úgynevezett Seveso-listán.

Veszélyes üzemek listája (az alsó és felső küszöbértékű cégek együtt, a felső küszöbértékűek pirossal jelölve)

A veszélyes üzemek között szereplő cégek jelentős része az olaj- és vegyiparban, illetve a gáziparban és gázkereskedelemben aktív. Mindemellett számos műtrágyát forgalmazó céget is tartalmaznak a listák. A bábolnai IKR azért szerepel igen sokszor felsorolásunkban, mert telephelyein tárolnak műtrágyákat (is), azok közül azonban csak egy anyag érdekes katasztrófavédelmi szempontból, az ammónium-nitrát. Ez azonban – tudtuk meg a cég illetékesétől, Aranyosi Károlytól – viszonylag kis mennyiségben fordul elő mostanában náluk, nem éri el általában a raktározott mennyiség az ezer tonnát, ami katasztrófavédelmi szempontból lényeges lenne. Aranyosi szerint általában száz tonna körül alakul mostanában náluk az egy telephelyen lévő mennyiség ebből az anyagból. (A műtrágya szezonális termék egyébként.) Mindezen kívül van olyan telepük is – Nagyigmándon –, ahol növényvédőszereket raktároznak, ez azonban más elbírálás alá esik. Hasonló a helyzet a különböző városokban működő, egykor Agrokémia Kft.-knek nevezett, ma Linzer Agro Trade Kft.-k néven szereplő cégekkel. Ezek is többek között műtrágyát, ammónium-nitrátot raktároznak, ezért szerepelnek a veszélyes üzemek között.

Felsorolásunkban nem tértünk ki minden egyes esetben az ipari, lakossági és – esetenként – orvosi gázok előállításával foglalkozó cégeknél az egyes telephelyek specialitásaira. Így a gázüzletágaikról ismert cégek között általános „gázipari” ágazati besorolással szerepel a Messer Hungarogáz, a Linde, a Shell Gas, a Prímagáz és számos más hasonló cég. A Mol Nyrt.-nek az egész országot behálózó olaj- és gázipari létesítményei vannak. Ezeket igyekeztünk összesítve felsorolni.

Az FKF, az FCSM és a budapesti szennyvíztisztító hulladéklerakói

A budapesti köztisztaságért felelős FKF Zrt. az általa kezelt települési szilárd hulladékok nagyobbik részét a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben dolgozza fel – írja a cég honlapja. A fennmaradó részt a Dunakeszi 2. sz. hulladéklerakóban és a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban rakják le. E két utóbbi létesítmény „maradéktalanul megfelel a hatályos hazai és az Európai Unió előírásainak, és egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik” – hangsúlyozza a fővárosi cég.

A korábban működött Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy régebbi közleménye szerint a budapesti központi szennyvíztisztító telepen keletkezett víztelenített iszapot a BioSolid 2009 Konzorcium szállíthatta el a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére. Az előforduló hígabb iszapot a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) délpesti szennyvíztisztító telepére viszik (ez elsősorban a próbaüzemre vonatkozott). Az iszapot szükség esetén az FCSM Zrt. csomádi telephelyére és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. telephelyére is szállíthatják. (Ez utóbbi, a tatai cég arról lett ismert az elmúlt napokban, hogy ők dolgoznak az almásfüzitői vörösiszap-tározó rekultivációján is.)

Nukleáris hulladéklerakók

Az RHK Kft., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. budaörsi központja és paksi kirendeltsége mellett három, a nukleáris létesítmények rövid- illetve hosszútávú tárolását ellátó létesítményt üzemeltet.

Püspökszilágy – a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) – az intézményi eredetű radioaktív hulladékok átvételére és elhelyezésére. A legtöbb radioaktív hulladék − az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva − az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származik. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60Co (kobalt) és az 192Ir (irídium), amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak.

Bátaapáti – a Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT) – az erőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésének megoldására.

Paks – a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) – az atomerőmű elhasznált (kiégett) fűtőelemeinek biztonságos, végleges kezelését megelőző, műszaki okokból elengedhetetlen átmeneti, 50 éves tárolására szolgál.

Hulladékégetők Magyarországon

A hulladékégetők listájához forrásként a HuMuSz, vagyis a Hulladék Munkaszövetség weboldalai, illetve a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. oldala szolgált.

A HuMuSz, vagyis a Hulladék Munkaszövetség weboldala szerint a hulladékégetőkben az elmúlt években számos baleset történt. Eszerint 2008. február 22-én robbanás volt a győr-bácsai veszélyes hulladékégetőben. Három embert füstmérgezés miatt kellett kórházba szállítani. 2009. június 10-én robbanás és tűz ütött ki a dorogi égetőben. Ugyanebben az évben, szeptember 14-én egy baleset rózsaszín füsttel lepte meg az égető Dorog lakóit immár negyedik alkalommal – a HuMuSz szakírója szerint. 2010. január 4-én a dorogi hulladékégetőben felrobbant egy 100 köbméteres, szennyvizeket tartalmazó tartály, és tűz is keletkezett. 2010. július 15-én tűz és robbanás történt a királyszentistváni (balatonfűzfői) hulladékégetőben.

Urános, vörösiszapos és más zagytározók, illetve salak-pernyelerakók

Magyarországon nemcsak vörösiszapot zárolnak zagyterekben, hanem például Baranyában van urános zagytározó is. Egy részükön elvégezték a rekultivációt, illetve jelenleg is dolgoznak az ártalmatlanításukon. Az alábbi listában az általunk összegyűjtött tározók szerepelnek.

Ajka: a várostól nyugatra vörösiszap-tározó (átszakadt) + Ajkai Erőmű területén salak-pernye kazetták
Almásfüzitő – vörösiszap-tározó
Bokod – az Oroszlányi Erőmű zagytere
Borsodnádasd - zagytároló
Borsodszirák – Borsodi Hőerőmű pernye- és zagylerakója, szulfáttartalmú zagy
Esztergom/Dorog - Dorogi Erőmű pernyelerakója + gyógyszergyári iszappal „dúsítva”
Dunaújváros – Dunai Vasmű zagytere
Gyöngyösoroszi - Bence-völgyi zagytározó + Száraz-völgyi zagytározó
Inota – Inotai Erőmű zagyterei
Kazincbarcika – szénbányák zagytere + Borsodchem felhagyott zagytere + Borsodi Hőerőmű zagyterei
Kurityán - zagytározó
Mosonmagyaróvár – vörösiszap-tározó
Múcsony - zagytér
Neszmély – vörösiszap-tározó
Pécs – Pannonpower Rt. tüskésréti salak/pernye-tározó
Pellérd – a településtől nyugatra urános zagytározó, rekultivációja 2008-ban befejeződött
Tatabánya/Bánhida - az Oroszlányi Erőmű zagytere
Tiszapalkonya – AES Tiszapalkonyai Hőerőmű zagytere
Tiszaújváros – TVK zagytere
Visonta – zagytér

A legtöbb széntüzelésű erőművünk mellett salakot és pernyét tartalmazó zagyterek voltak, vannak. Vegyiműveknél is előfordulnak zagyterek, akárcsak a Dunai Vasműnél. A széntüzelésű erőművek zagytereit információink szerint nem minősítik egyébként veszélyes hulladéknak.