Az amerikai tudományos szaklap, a Scientific American és a német Die Zeit is egyre aggasztóbb dolgokról számol be a fukusimai atomerőművel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a baleset súlyosabb volt minden eddigi bejelentésnél, és nem is a cunami okozta – legalábbis a megsérült 1-es blokkban –, hanem maga a földrengés.
Nem vádolhatjuk a japán hatóságokat és a reaktorüzemeltetőket túlzott nyíltsággal a fukusimai atomerőmű katasztrófája után. Igaz, pontosan még a szakértők sem tudják, mi történt a márciusi földrengés, majd a rákövetkező cunami után a japán atomerőműben. Más kérdés, hogy a viszonylag egyszerűbb, a külső környezetre vonatkozó mérési adatokról is egymásnak ellentmondó hírek érkeztek az elmúlt hónapokban, így teljes bizonyossággal semmit sem állíthatunk a Japánban történtekről.
Az elmúlt héten a Tepco (Tokyo Electric Power Company), a fukusimai atomerőmű üzemeltetője újabb érthetetlen és bonyolult közleményében megint egy váratlan beismerést tett - a Scientific American amerikai tudományos szaklap értelmezése szerint. A Tepco közleményében ugyan nehéz eligazodni, de az amerikai forrás szerint immár a japánok elismerték: teljes és nem csupán részleges reaktorolvadás következett be a fukusimai egyes blokkban. Mindez azt jelenti, hogy a leginkább radioaktív központi mag alighanem átégette az úgynevezett „konténment”-et, azaz az egyes reaktort övező burkot. (Az sem kizárt, hogy ugyanez történt a másik két sérült reaktorban is.)
Ez tehát minden eddigi híradásnál súlyosabb balesetet jelent Japánban, amelyet már így is az 1986-os csernobili eseményekhez hasonló fokozatúnak minősítettek. És valószínűleg ezzel magyarázható, hogy több ezer tonna radioaktív víz gyülemlett fel az egyes reaktor alapjainál. (Az itt és a többi reaktorban lévő súlyosan szennyezett, radioaktív víz sorsa aztán tényleg bizonytalan: nem tudni pontosan, hogy a hatóságok ténykedése nyomán, azaz a mentési munkálatok során vagy esetleg más, újabb csőtörések, szivárgások miatt mennyi víz került a tengerbe Fukusima környékén.)
| A 2-es és a 3-as reaktorral is vannak problémák |
Első ízben léptek be múlt szerdán a megrongálódott fukusimai erőmű kettes reaktorblokkjába a kárfelszámolást végző szakemberek. Itt robbanás történt a cunami és a földrengés után. Korábban robotokkal próbálták felmérni a 2-es blokk állapotát, de az MTI szerint az épületen belül rendkívül magas a páratartalom, és bepárásodtak a rájuk szerelt kamerák lencséi. A hűtőrendszer javítását mind a három sérült reaktorban elvégzik július közepéig. A Tepco radioaktív víz kiszivattyúzását kezdi meg az erőmű hármas reaktorából is. Összesen négyezer tonna sugárszennyezett víz eltávolításáról van szó. Közben a Tepco kénytelen vizet pumpálni magába a reaktorba, amelynek hőmérséklete május 1-én 90 fokos volt, egy hétre rá már 200 fokon tetőzött, nemrég viszont mintegy hatvan fokot esett vissza. |
Nem a cunami okozta a reaktor leolvadását?
A német Die Zeit azt elemzi a friss japán bejelentések nyomán, hogy a fukusimai erőműben nem is a bajok fő forrásaként megnevezett cunami okozta a legnagyobb pusztítást; a földrengés ugyanis önmagában is elég volt ahhoz, hogy az 1-es blokk reaktora leolvadjon. A földmozgás miatt feltehetően már cunami nélkül lecsökkent a vízszint a reaktorban – alighanem a hűtőrendszer csöveinek eltörése, a víz elszivárgása miatt -, márpedig az így „szabadon” maradt nukleáris hasadóanyagban beindult az ellenőrizetlen láncreakció. Így aztán mintegy 16 óra alatt - a Die Zeit szerint - 68 tonna magas radioaktivitású reaktormag-üzemanyag olvadt le. A földrengés után öt órával, tehát már március 11-én 14 óra 46 perckor – japán idő szerint – cseppfolyósodni kezdett a nukleáris anyag az 1-es blokkban. A hőmérséklet pedig megközelítette a 3000 fokot. Vagyis nem a cunami, hanem a földrengés tette tönkre a reaktormagot, amelyből a hűtővíz elfolyt.
Eddig az atomerőmű üzemeltetője, a Tepco és a japán hatóságok abból indultak ki, hogy a 9-es erősségű földrengést kibírta a Fukusima-1, és csak a cunami után eszkalálódott a helyzet. Ám most már kiderült, hogy maga a rengés is elég volt az atomkatasztrófa beindulásához. Mindez az atomerőmű újabb tervezési problémájára irányítja rá a figyelmet, illetve arra, hogy a japán hatóságok és az atomerőmű üzemeltetője által kiadott eddigi információk nem bizonyultak megbízhatónak.
De nemcsak az eddigi hírek megcáfolása okoz problémát Fukusimában: továbbra sem sikerült ugyanis teljesen lehűteni a reaktort. Bár radioaktív anyagok nagyarányú szivárgása már nem várható, nem teljesen megnyugtató a helyzet a Csendes-óceán partján lévő erőműben. Nem meglepő, hogy Kan Naoto japán miniszterelnök a napokban bejelentette: „Legalább fél évbe telik, amíg a szakemberek teljes ellenőrzésük alá vonják a megrongálódott fukusimai atomerőműben zajló folyamatokat.”
Kérdéses amúgy az is, mi lesz a reaktorok alján felgyülemlett, erősen sugárzó vízzel, amelyet talán tankhajóba fognak pumpálni, és remélhetőleg nem eresztik az óceánba, ahogy ezt tették eddig. A japánok eljárása ugyanis komoly aggodalmat keltett a környező államokban: a hétvégén Japánban járt a kínai miniszterelnök, a dél-koreai államfővel együtt. Bár együttérzésüket fejezték ki a földrengés és a cunami áldozatainak, de nem hagyták szó nélkül a japán katasztrófa-elhárítók tevékenységét. Kína erősen bírálta azokat az intézkedéseket, amelyeket Tokió tett a márciusi földrengés után. Különösen azt, hogy a reaktorrobbanás elkerülésére sugárszennyezett vizet bocsátottak az óceánba. Ugyanakkor vasárnapi tárgyalásaikon Japán, Kína és Dél-Korea továbbra is megerősítették, hogy atomenergiára szükségük van energiaellátásuk biztosításához.
Nemzetközi ellenőrök Japánban
A nemzetközi közösség is aggódik a Japánban történtek miatt. Vasárnap indult útnak Bécsből a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy szakértői csoportja, hogy megvizsgálja a Fukusima-1 atomerőmű állapotát, illetve környezetét. Jim Lyons, aki a nukleáris létesítmények biztonságával foglalkozó osztályt vezeti a NAÜ-nél, elmondta, hogy a szakértők pontos úti programja még nincs kész, "még javában folynak a tárgyalások arról, hova mehetünk el. Főleg Tokióban leszünk, de gondolom, megpróbálunk majd ellátogatni a helyszínre (az erőműhöz) is".
Mindebből jól látszik: a japánok nem szívesen engedik a szakértőket az erőmű közelébe. A kárelhárítás nem olcsó dolog: Japánban több mint 180 milliárd dollárba kerülhet a kormánynak az újjáépítés a cunami, a földrengés és a nukleáris katasztrófa után. (A legoptimistább becslések is 120 milliárd dolláros kárösszegről szólnak.) Óriási, 1250 milliárd jenes, majdnem 2900 milliárd forintos veszteség érte az atomerőműveket üzemeltető Tepcót is. A fukusimai kármentés ezermilliárd jenjébe került a vállalatnak, amelynek elnöke, Simizu Maszataka vállalta a felelősséget, és le is mondott.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
