A KSH adatainál kisebb lehetett a valóságos bérkiáramlás tavaly

A KSH adatai szerint 2009 január-decemberében az előző évhez képest 2,4 százalékkal csökkent a reálkereset. A versenyszférában 0,2 százalékos emelkedést, míg a költségvetési szférában 8,3 százalékos csökkenést mért a KSH. Suppan Gergely úgy látja, a súlyozott átlag szerinti reálbér változások mindkét szektorban torzulást okoztak a statisztikákban. A versenyszférában a 2009 derekán tapasztalt elbocsátási hullámban elsősorban az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók voltak érintettek, így a magasabb jövedelmű munkavállalók növekvő súlya javított számokon.A KSH szerint a közszférában elsősorban a tizenharmadik havi juttatások megnyirbálása miatt volt tapasztalható nagyobb csökkenés, ez a bruttó bérek szintjén 7,9 százalékos elmaradást okozott a 2008-as adatokhoz képest. Suppan Gergely szerint ezen felül a közszféra béreinek átlagát lenyomta, hogy a közmunka programok beindulását követően már jelentős statisztikai súlyt képviselnek a költségvetési szférában az alacsony jövedelműek. A közmunkások nagy száma a foglalkoztatási adatokon viszont javított, a statisztikákban ellensúlyozta a versenyszférában történt nagy leépítések mutatóit.A 2009 decemberi adatok szerint a versenyszférában 2,2, a költségvetési szférában 4,1 százalékkal csökkent a reálbér. A Takarékbank elemzője szerint a novemberi adatokhoz képest viszonylag nagy arányú csökkenés oka, hogy a munkáltatók a bónuszok kifizetésével inkább kivárták 2010 januárját, amikor az adórendszer számukra kedvezőbb változásait bevezették. Így az elemző meglátása szerint az idei év első hónapjának reálbér adataiban jelentősebb megugrásra számíthatunk majd.Nyeste Orsolya - az Erste Bank elemzője - szerint az idei évben stagnálást, de inkább enyhe csökkenést mutatnak majd a reálbér statisztikák, a javulás esélyét azonban kizárta. A közgazdász szerint a nyomott bérszínvonal hatására csökkeni fog a keresleti típusú infláció mértéke, amely a kamatpolitika enyhítésének irányába befolyásolja majd Magyar Nemzeti Bankot. Suppan Gergely szerint viszont 2010 júliusától jelentősen megugrik majd a reálbér mértéke, elsősorban az idei jövedéki adó és az áfaváltozások inflatorikus hatása miatt. Szerinte azonban a bérkiáramlás mértéke nem fogja befolyásolni a jegybank kamatpolitikáját, mert az kizárólag a piaci folyamatok függvénye lesz. Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a reálkereset változásának tavalyi mértéke nagyjából a várakozásokkal összhangban állt.