Két hadsereg

 Az egyik a külföldi katonai missziós feladatokat ellátni képes, egy-két ezer fős haderő, amelynek legnagyobb vállalkozása gyarapodó létszámban vesz részt az afganisztáni béketeremtésben, ahová a két hősi halottat követelő baglani misszió mellett Magyarország tavaly már harcoló katonákat és repülőtér-biztosítókat is küldött. Ugyancsak kirakatba került a pápai repülőtér NATO-bázissá tétele, valamint a szerepvállalás a szövetség koszovói rendfenntartó alakulataiban. Az utolsó sorkatonák 2004-es leszerelése után 44 ezerről mára 22 ezer fősre olvadt honvédség másik része folyamatosan gondokkal küzd,  a honvédek létszáma 7600 fő. Nyolc éve a védelmi kiadások 280 milliárd forint, vagyis a GDP 1,7 százaléka körül alakultak, míg a 2010-es előirányzat 308 milliárd forinttal számol, ami a GDP 1,1-1,2 százaléka. A NATO 3 százalékot vár el a tagországoktól. A honvédségben a fluktuáció és a toborzás sikertelensége miatt állandósultak a létszámgondok, tavaly egyes területeken 10 százalék körüli munkaerőhiány volt. Ezen nem tudott enyhíteni az önkéntes tartalékos haderő 2008-as felállítása sem. Az utolsó nagy jelentőségű fegyverbeszerzés 2001-ben és 2002-ben történt, az akkori döntést a Gripen vadászrepülők vásárlásáról azóta is a korrupció gyanúja lengi körül.