Szokásával ellentétben nem várta meg az esemény végét, hogy feledékenységet színlelve elővarázsolja az Apple legújabb, iparági szenzációnak szánt termékét Steve Jobs (képünkön), a cég alapítója és irányítója. A múlt heti San Franciscó-i sajtóbemutatón – amihez már-már hisztérikus várakozás szolgáltatta az előjátékot – rögtön bemutatta és dicséretekkel halmozta el az iPad névre keresztelt, érintőképernyős tablet számítógépet. Az egymás sarkát taposó újságíróknak csak néhány perc jutott az ismerkedésre a 25 centiméteres képernyőjű, alig 1,27 centiméter vastag, alapváltozatában 680 grammos, az iPod Touch digitális lejátszó nagy testvérének látszó eszközzel. Az amerikaiak március végétől vásárolhatják meg a memória kapacitásától és a vezeték nélküli összeköttetés típusától függően 499–829 dollár közötti áron kínált iPadot, de még nem tudni, mikor jut belőle az USA-n kívülieknek.
 HVG |
Az Apple arra számít, hogy a tablet hasonlóan kategóriaformáló termékké válik, mint az iPod digitálislejátszó-család vagy az iPhone okostelefon. Az innovációjáról és dizájnjáról egyaránt ismert – és mindkettő árát erősen megkérő – kaliforniai cég eddig egyik termékével sem volt első a piacon. Mielőtt megjelent saját változatával, mp3-lejátszó éppúgy létezett, mint okostelefon, ám az Apple félresöpörte korábbi riválisait, az újonnan érkezettek elől pedig elszívta a levegőt. A 2001-ben bemutatkozott, azóta videolejátszó- és egyes modelljeiben -felvevő képességgel is kibővült iPod a világpiac bő kétharmadát uralja, és eddig több mint 220 millió darabot adtak el belőle. A 2007-ben debütált iPhone-ból a tavalyi harmadik negyedévben értékesített 7 millió eltörpül ugyan a mobilkészülékek piacát vezető Nokia 113 milliós teljesítménye mellett, ám az Apple nyeresége a számítások szerint 1,6 milliárd, finn riválisáé pedig csak 1,1 milliárd dollár volt.
Nemcsak a pénzügyi éve utóbbi három hónapjában története legjobb negyedévét záró, 15,68 milliárd dolláros bevétel mellett 3,38 milliárdos nyereséget elérő Apple profitálhat az iPad és társai sikeréből. Az iPhone és a tőle csak a telefonálási képességben különböző iPod Touch körül valóságos külön iparág nőtt ki a két készülékre letölthető apró programokból. Az Apple online boltjából – a zenei felvételekhez vagy tévésorozatok epizódjaihoz hasonlóan – megvásárolható szoftverekkel játszani, tájékozódni, tanulni egyaránt lehet, de vannak látszólag teljesen fölösleges szolgáltatást kínálók is. Elkészült a Legyen ön is milliomos! vetélkedő okostelefonra írt változata éppúgy, mint az, amely képes kiszámolni, hogy az induló hőmérséklettől és a nagyságtól függően meddig kell főzni a tojást, amíg az éppen kívánatosan lágy lesz.
A kis memóriaigényű alkalmazások zöme ingyenes, de amelyek reklámot csapnak az írójuknak – akik lehetnek profi szoftvercégek vagy lelkes amatőrök –, maguk is hirdetést tartalmaznak, vagy használatuk során hoznak bevételt. A Gartner piackutató cég friss előrejelzése szerint az idén világszerte 6,2 milliárd dollárt költenek majd okostelefonokon és más mobileszközökön futó programokra, még úgy is, hogy a 4,5 milliárdra becsült letöltés négyötödéért nem kell fizetni. Az alkalmazások gyorsan a népszerűségi lista elejére kerülhetnek, az eladásaik felfuthatnak, majd éppoly sebesen eltűnhetnek, ez alatt azonban a felhasználók nagy száma miatt szép hasznot hozhatnak alkotóiknak.
Ezt a piacot is az Apple uralja, jelenleg már több mint 140 ezer alkalmazást tartalmazó portálja (App Store) túllépte a 3 milliárd letöltést. A fizetős programokból származó bevétel 30 százalékát tartja meg az online boltjában megjelenő szoftvereket jóváhagyó – azok hozzáférésénél az adott ország törvényeihez alkalmazkodó, ezért Kínában a dalai láma gondolatait összegyűjtőket nem kínáló – amerikai cég, a többi pénz a fejlesztőké. Az Apple riválisai – mint a Nokia, az amerikai Palm vagy a Blackberry okostelefon gazdája, a kanadai Research in Motion, de a piacra belépő Google is – tisztában vannak azzal, hogy a készülékek kelendőségét javítja a rajtuk futtatható minialkalmazások száma, ezért gyorsan építik saját internetes portáljaikat.
Az iPad és várható tablettársai nem csak az apró programok készítői számára jelenthetnek új piacot. A videojáték-fejlesztők már készülnek, és nagy reményeket táplálnak a tabletek iránt a digitális világhoz nehézkesen alkalmazkodó Gutenberg-galaxisban is. Abban bíznak, ha megváltást nem is, de mentőövet kapnak az új technológiától, hasonlóan ahhoz, ahogy a digitális lejátszók terjedése a legális letöltések révén fékezte a zenepiac zuhanását. Az iPaddal együtt bejelentett virtuális könyvesboltból elektronikus formában hozzáférhetőek lesznek a Penguin, a Harper Collins, a Simon & Schuster, a Macmillan és az Hachette kiadók művei. Az elektronikus könyvolvasók piacát 60 százalékban uraló Kindle számára veszélyes vetélytárs az Apple-tablet, amely új megjelenési formát kínál a napi- és hetilapoknak is. Megállapodás még nem született, ám Jobs már bemutatta, milyen jól fest a képernyőn a legismertebb amerikai napilap, a The New York Times digitális változata.
NAGY GÁBOR
