Igazán rendkívülire sikeredett a Malév Zrt. múlt pénteki közgyűlése: a napirendi pontokat csak hajnali fél háromra zongorázták végig. Nem mintha olyan hosszú lett volna a lista, csak éppen a Malév visszavételét célzó, háromnegyed éve tartó magyar–orosz kormányközi tárgyalások végére pontot tevő Vnyesekonombank–Pénzügyminisztérium-megállapodás utolsó simításai nélkül nem foghattak hozzá a közgyűléshez. Teljes egyetértés nélkül ugyanis semmire sem ment volna a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a maga egyetlen részvényével. Végeredményként a Malév ismét – immár harmadszor – magyar állami többségi kézbe került, miután az állami tulajdonú orosz külgazdasági bank, a Vnyesekonombank (VEB) kiszállt kényszerű szerzeményéből.
Azt csak könyvvizsgáló tudná megállapítani, hogy a magyar állam jobban járt volna-e, ha a Borisz Abramovics orosz vállalkozó érdekeltségébe tartozó Airbridge Magyarország Zrt.-nek való 2007-es eladás helyett mindmáig maga finanszírozta volna a légitársaságot. Mindenesetre a 99,95 százalékos tulajdonos Airbridge, pontosabban az időközben résztulajdonossá vált VEB nem vállalta a már tavaly nyáron bevallottan csődközelbe került Malév tőkerendezését. Az egyelőre 95 százalékos tulajdonossá váló magyar állam tőkeemelésként 25,2 milliárd forintot juttat a Malévnak, ezzel szemben lehív 32 millió euró (8,6 milliárd forint) VEB-bankgaranciát a privatizációs szerződés nemteljesítése miatt. Ugyanakkor 100 millió eurónyi, a VEB által nyújtott Malév-kölcsön sorsát még meg kell oldani. Az ügylet szaldójánál lényegesebb a magyar államot terhelő kockázat – villantotta fel a HVG-nek az egyik fő privatizátor, hiszen a Malév megszűnésével Ferihegy utasszáma csaknem a felére esne, emiatt akár a Budapest Airport Zrt. privatizációs szerződését is újra kellene tárgyalni. Választások előtt amúgy sem valószínű, hogy bármely kormány vállalta volna a nemzeti légitársaság bedöntését.
Pedig az amúgy is feszített központi költségvetésnek nem hiányzott a Malév-mentő akció, aminek terheiből a koreográfia szerint még öt évvel későbbre is marad. A 400 millióról 4 millió forintra csökkentett alaptőkéjű légitársaságba a magyar állam 20 milliárd forint készpénzzel száll be – amit részben az általános tartalékból, részben az MNV tartalékából, valamint egyéb kiadásainak átcsoportosításából teremt elő –, továbbá 5 milliárd forint követelését tulajdonrésszé konvertálva tőkét emel. Utóbbi az MNV követelése, amely az egyik Malév-leánycég részvényeinek megvásárlására megelőlegezett összegből ered, illetve a Malév Vagyonkezelő Kft. követelése a privatizációs szerződésnek megfelelő bérleti díj kifizetésének elmaradása miatt. A készpénz nagyrészt a Malév adótartozásainak visszafizetésére szolgál, vagyis az állam egyik zsebéből a másikba kerül. Arra viszont jó, hogy a köztartozástól megszabadulva a Malév nullás APEH-igazolást kapjon, s ezzel hitelt kérhessen az Eximbanktól, szállítói tartozásait kiegyenlítendő. Az Airbridge tulajdonrésze a Malévban 5 százalék lesz, úgy, hogy a céggel szembeni 1,4 milliárd forint követelését tőkévé konvertálja.
Nem biztos, hogy ezek lesznek a végleges tulajdoni arányok, a VEB-nek ugyanis a következő napokban kell döntenie, hogy az eddig a Malévnak nyújtott 100 millió euró hitelből 30 milliót tulajdonrésszé vált-e át. A megállapodás szerint az orosz bank részesedése nem mehet 25 százalék fölé. A VEB szóvivője, az információ bizalmas jellegére hivatkozva, a megállapodás részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni a HVG-nek. A bank múlt szombati közleménye csak az egyezség fő elemeiről és arról tájékoztat, hogy a pénzintézet a Malév legnagyobb hitelezője marad. „A VEB végrehajtja a 32 millió eurós garancia szerinti kifizetést, és átalakítja a légitársaságnak legfeljebb ötéves futamidőre nyújtott hitelek szerkezetét” – áll a dokumentumban.
Moszkvai sajtójelentések arról számolnak be, hogy az alku nehéz tárgyalások eredménye. A Kommerszant című napilap szerint például az előzetes megegyezés már tavaly novemberben megszületett, ám sokáig nem sikerült dűlőre jutni abban, hogy mekkora csomag kerüljön a magyar állam tulajdonába, és hogyan alakítsák át a Malév adósságállományát. A jól informált üzleti napilap, a Vedomosztyi a bank egyik képviselőjére hivatkozva azt írja, hogy a hiteleket átalakították, és minden adósságot öt év múlva, egy összegben kell törleszteni. Az újság értesülése szerint addig a VEB jelölhet két tagot a Malév igazgatóságába, egyet a felügyelőbizottságba, kinevezhet egy vezérigazgató-helyettest, egyeztethet a légitársaság minden 252 ezer dollárnál értékesebb vagyontárgyának eladásáról, az Airbridge pedig átadhatja neki a maradék, 5 százalékos tulajdonrészét. A múlt szombati közgyűlés mindenesetre az igazgatóságba választotta Anatolij Ballo VEB-alelnököt és Leonov Péter volt Malév-vezért.
A moszkvai kommentárok egy része utal arra, hogy a megállapodás szükségszerű volt. Egy ráfizetéses légitársaság, amelyről nem tudni, képes lesz-e újra nyereségessé válni, nem érdekli a bankot – idézett a Kommerszant egy, a VEB-hez közeli forrást. Alekszej Szinyickij, az Aviatranszportnoje obozrenyije (Légiközlekedési Szemle) című folyóirat főszerkesztője azt fejtegette a HVG-nek, hogy „a Malévnak most stratégiai, szakmai befektetőre van szüksége, amely figyelmet tud fordítani a fejlesztésre. A bank nem alkalmas erre a szerepre, neki csak terhet jelentettek az örökül kapott, profilidegen részvények” – mondta a szakember. Szerinte a VEB-nek valószínűleg nincs nagy haszna az ügyleten, de azzal mindenképpen nyert, hogy a tulajdonos pozíciójából a neki kényelmesebb hitelezői státusba került. Szinyickij valószínűnek tartja, hogy a magyar kormány vagy netán egy új tulajdonos felülvizsgálja azt a tervet is, amelynek értelmében a Malév 30 darabot vásárol a Szuhoj orosz repülőgépgyár nemzetközi együttműködéssel kifejlesztett, de még tesztelés alatt álló új utasszállítójából, a Superjet 100-asból.
A visszaállamosító tranzakciót még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak is. Meglehet, a magyar állam küldeményénél előbb érkezik meg Brüsszelbe a Wizz Air diszkont-légitársaság levele, amely azt kéri az Európai Bizottságtól, vizsgálja meg, nem kapott-e tiltott állami támogatást a Malév.
POÓR CSABA / MOSZKVA, VITÉZ F. IBOLYA
