Magyar Péter beszólt Ausztriának: a fenékküszöb helyett foglalkozzon az azbesztüggyel
A miniszterelnök arra reagált, hogy Ausztria panaszt tett Brüsszelben a paksi atomerőműnél a Duna vízszintjét megemelő műtárgy miatt.
Mintegy 30 ezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építése során – írta az Átlátszó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) értékelő jelentése alapján. A dokumentum szerint a műtárgy miatt felgyorsult víz nemcsak közvetlenül az építménynél, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyó medrét.
A jelentés alapján a fenékküszöb alatti, 200 méteres szakaszon egy méter vastag kőszórással kell megerősíteni a medret. Emellett a bal part irányában is ki kell terjeszteni a mederbiztosítást, a jobb parton korábban kialakított védelmet pedig további kőanyaggal kell megerősíteni.
A kimosódás a felduzzasztott vízszintre is hatással volt: a dokumentáció szerint a meder mélyülése miatt több hullámban csökkent a fenékküszöb fölötti vízszint.
Az alacsony vízállás miatt augusztus elején az atomerőmű négy blokkjából hármat teljesen le kellett állítani, és a negyedik is csak csökkentett kapacitással működött. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint az időközben megépített fenékküszöb nélkül most is kritikus lenne a vízállás Paksnál.
Magyar Péter miniszterelnök az Átlátszó korábbi, a medermélyülésről szóló cikke után azt állította, „semmi nem igaz a pánikkeltő kóklerek ijesztgetéséből”, és természetes jelenségként igyekezett beállítani a bekövetkezett súlyos kimosódást.
Takács Attila vízépítő mérnök a vízügyi mérce adatai alapján azt mondta az Átlátszónak, hogy a meder eróziója jelentős lehet. Mérései szerint október 2-án 637 köbméter/másodperc vízhozam mellett 111 centiméteres vízállást mértek, tíz nappal később viszont ugyanehhez a vízszinthez már 659 köbméter/másodperc vízhozamra volt szükség.
A szakértő szerint az adatok arra utalnak, hogy a hajózási csatornában és a fenékküszöb keresztmetszetében is jelentős erózió zajlik. A folyamatot a mederben felgyorsuló áramlás mellett a gáttest összetétele is befolyásolhatja.
Jánossy András környezetgazdász-matematikus, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterének korábbi tanácsadója szerint a műtárgy kialakítása felgyorsítja a víz áramlását, ami hozzájárulhatott a meder kimosódásához. Úgy véli, a jelenséget a tervezés során megfelelően modellezni kellett volna.
A szakértők a benyújtott dokumentáció részletességét és a megvalósult építmény műszaki paramétereit is kifogásolják. Takács szerint a műholdfelvételek alapján a ténylegesen megépített műtárgy méretei több ponton eltérnek a dokumentációban szereplő adatoktól. Állítása szerint a hajózási csatorna nyomvonala is eltolódott a Duna középvonala felé.
A kimosódott mederanyag egy részét a folyó mintegy 300 méterrel lejjebb rakta le a hajózócsatornában. Emiatt a jelentés szerint kotrással kell helyreállítani a hajóutat.
A folyószakaszon augusztus 13. óta határozatlan idejű teljes hajózási zárlat van érvényben. A fenékküszöb megépítését korábban nemzetközi hajózási szervezetek is bírálták.
A szakértők szerint a műtárgy hosszú távú stabilitása és a hajózási, illetve árvízvédelmi követelmények teljesülése sem tekinthető kellően igazoltnak a benyújtott dokumentáció alapján.
A hajózási zárlat és a vízhiány miatt áll a dunai áruszállítás Paksnál
Eddig mintegy másfél millió tonna, vagyis körülbelül 60 ezer kamionnyi áru szállítása esett ki, és rövid távon javulás sem várható.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
