Ötven plusz ötven évre bérbe veheti a sármelléki repülőteret az FB Airport Kft., ha az ingatlantulajdonos Sármellék és Zalavár önkormányzatának képviselő-testületei is jóváhagyják a tranzakciót lapzártánk után esedékes ülésükön. A repülőtér eszközeit – mint a terminált vagy a világítástechnikát – az FB Airport már tavaly decemberben bérbe vette, erről azonban nem az önkormányzatokkal, hanem az előző üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. (CCA) felszámolójával, a Vectigalis Zrt.-vel kellett megállapodnia. Az ír–magyar tulajdonú CCA 2004-ben 99 évre vette bérbe Sármelléket, és úgy tervezte, hogy 2010-ben már 300 ezer utas fordul meg a Balaton-közeli repülőtéren. A cég közel 3 milliárd forintot ruházott be, ám a reptér az eddigi csúcsévnek számító 2008-ban is alig 150 ezer utast fogadott. Tavaly pedig a legnagyobb európai fapados, a Ryanair járatmegszüntetése után Sármellék forgalma 15 ezerre csappant, és a társaság októberben 700 millió forint tartozást hátrahagyva bedobta a törülközőt. Gubicza Ágoston, a repülőtér újraindítását tervező FB Airport ügyvezetője szerint az utasok visszanyerhetők, nem elérhetetlen a nyereséges működéshez szükséges 300 ezres forgalom. Az idén 30 ezer, jövőre már 80-90 ezer utassal kalkulál.
„Annak adtam bérbe az eszközöket, akiről feltételeztem, hogy megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és jártas az üzemeltetésben” – mondta a HVG kérdésére Varga Jenő, a felszámoló Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nem az eszközök értékesítése, hanem a továbbműködtetés mellett döntött, ehhez pedig elő kellett teremteni a repülőtér általa havi több tízmillió forintra becsült fenntartási költségét – indokolta Varga a bérbeadást. A felszámoló nyilván nem csak a cégnyilvántartásból informálódott, mely szerint az FB Airportot tavaly december 1-jén alapította Gubicza Ágoston, mindössze 500 ezer forintos jegyzett tőkével. Ami a szakértelmet illeti, nála jobban aligha ismerheti bárki is a repülőteret, hiszen 2004-től Gubicza volt a CCA ügyvezetője – és kisebbségi tulajdonosa is a Quadrator Kft.-n keresztül. Végül nem ő kormányozta felszámolásba a CCA-t, mert – mint a HVG-nek elmondta – tavaly januárban lemondott a posztjáról, és 2007 ősze óta tulajdoni része sincs a cégben. Az FB Airport tehát egy projektcég, amely mögött – mint Suchman Tamásnak, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnökének minapi elszólásából kiderült – valójában a 100 milliárd forintos balatoni turisztikai fejlesztési terveiről ismertté vált SCD-csoport áll. Utóbbi, úgy tűnik, jobbnak látta, ha inkább egy új projektcéget indít a pályázatokon – talán nem minden alap nélkül. Hiszen a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság legutóbbi ülésén felvetődött, meg lehet-e bízni egy olyan üzemeltetőben, aki eddig „vajmi keveset” teljesített a térségben tervezett fejlesztéseiből.
Akárhogy is, az FB Airport a repülőtér földterületét tulajdonló önkormányzatok két pályázatán is befutott. A decemberben kiírt tenderek egyike 200 hektárra, a repülőtér üzemi területére szólt. Ezért az FB Airport évi több tízmillió forint bérleti díjat fizetne, ami a fix díj mellett a mindenkori árbevétel egy százalékát jelenti – ennél pontosabbat nem árult el a kondíciókról Tomcsányi Gábor, az SCD Group Zrt. vezérigazgatója. A másik, ugyancsak 200 hektáros földdarabért a cég 1 milliárd forintot ígért. Mivel az a terület az egykori orosz légibázis kerozinszennyezését nyögi, csak a megtisztítás után kerülhet tulajdonba, addig az ajánlat 50 éves bérleti szerződésről szól. A területet az SCD a repülőtéri működéshez illeszkedő ingatlanfejlesztésekre szemelte ki.
Miközben a felszámoló márciusi próbarepülésről vizionál, a hévizi Mutsch Ungarn Reisen Kft. honlapja pedig azzal hívogatja a német vendégeket, hogy április 4. és október 23. között Frankfurtból, Düsseldorfból és Hamburgból szombatonként légi járatok szállítják a vendégeket Sármellékre, a reptéri ingatlan tulajdoni lapjára, széljegyként, végrehajtható követelés került. Az árverés árnyéka a Sármelléket 1991–1995 között üzemeltető Balaton Airport Kft. 14 éve húzódó pere miatt vetül az ingatlanra. Ennek magyarázata, hogy az egykor állami tulajdonú területen a cég által végzett fejlesztéseket egy 1991 végéig kiírandó tender keretében el kellett volna számolni. E tendert azonban nem hirdették meg, így az állami elszámolás is elmaradt. A földterületet az önkormányzatok később ingyen megkapták, s ezzel együtt megörökölték a jogerős ítélet szerint több mint 200 millió forint tartozást is – emiatt pereskedett a Balaton Airport. „A polgári repülést nem akarjuk akadályozni – mondta a HVG-nek Bluszt Ernő ügyvezető –, bármilyen ésszerű megoldásra hajlunk.” Szavaiból kicseng, hogy sokévnyi pereskedés után leginkább a pénzükhöz szeretnének hozzájutni, nem konkurens üzemeltetőként jelentkeztek be. Rendes költségvetésükből az önkormányzatok eddig nem tudtak fizetni – most kapóra jöhet az SCD egymilliárdos ajánlata, ha el akarják kerülni a terület elárverezését.
