Több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol az egészségügyi ágazat minap elkészült beruházásstatisztikája. Először is azért, mert az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében regisztrált adatok hiányosak, több megyei önkormányzat megfeledkezett adatszolgáltatási kötelezettségéről. Másrészt az adatok értelmezése sem könnyű. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet honlapján hozzáférhető számok szerint 2008-ban 341 települési önkormányzat költött egészségügyi intézményei beruházására és felújítására; a ráfordítások zöme (72 százalék) építési kiadásokra ment el, gépekre és műszerekre csupán az összkiadás 25,5 százaléka jutott. Mindez együttesen 17,7 milliárd forintot tett ki, amelyből 5,2 milliárddal a központi költségvetés járult hozzá a kórházi beruházásokhoz.
Bár a beruházások rubrikájában kellene elkönyvelni azokat a kiadásokat is, amelyeket a kórházak lízing vagy bérlet formájában fizetnek ki a korszerű eszközök beszerzőinek és beszállítóinak, ilyen sor nem szerepel a statisztikákban. Mint ahogy arról sincs országos összegzés, hogy egyes önkormányzatok mennyivel pótolják ki a gyógyító intézményeik működési bevételeiben mutatkozó hiányokat. Nincs mihez arányítani az önkormányzatok 2008-as 12,5 milliárdos beruházási, felújítási kiadásait sem. Ugyanebben az évben a gyógyító-megelőző ellátásra 757 milliárd forintot utalt ki a társadalombiztosító – vagyis ezt az összeget még két százalékkal sem toldották meg az önkormányzatok. Ám azt végképp nem tudja senki, mekkora értékű épület- és eszközállomány pótlását kellene évente megoldani, s az mennyibe kerülne.
