Tizenöt éves és öt hónapos volt az amerikai sakkfenomén, Bobby Fischer, amikor 1958-ban megszerezte a nagymesteri címet. Polgár Judit egy hónappal volt fiatalabb, amikor férfi nagymester lett, Lékó Péter pedig még honfitársára is rávert egy évet, amikor 1994 legelején eljutott erre a szintre. A minap mindhármójukat megelőzte a szombathelyi Rapport Richárd azzal, hogy még a 14. születésnapja előtt megszerezte ezt a fokozatot, s ezzel Magyarországon minden idők legfiatalabbja, a világon pedig az ötödik legifjabb nagymester lett.
Rapport Richárd (jobbra) az edzőjével, Lukács Péterrel
Bánkuti András
„Leginkább abból a gyerekből lesz szupersakkozó, aki könnyen viseli a magányosságot. Egy nagy mozgásigényű fiatalból aligha” – említ egy szükséges, ám ritkán hangsúlyozott személyiségvonást Lukács Péter nemzetközi nagymester, aki több kiemelkedő tehetséget vezetett el a nagymesteri címig, és már három éve foglalkozik „Ricsivel”. A magánytűrésen túl persze nem árt a kitűnő memória és a rendkívüli szorgalom sem. Csak a megnyitások száma az ezerszeresére növekedett az ötven évvel ezelőtt játszottakéhoz képest, márpedig a játékosoknak akár 20-25 lépésig is memorizálniuk kell a variációkat. Flumbort András nagymester, Ricsi szakmai menedzsere a HVG kérdésére némileg prózaibb szempontként, a nagy munkabíráson és a fanatikus sakkimádaton túl, a profivá váláshoz nélkülözhetetlen anyagi háttér előteremtésére is képes szülői segítséget említi.
Az ideális kezdést a sakkpedagógusok egyöntetűen 6-7 éves korra saccolják, amikor már terhelhető egy gyerek. Aki 12 évesen kezd sakkozni, az már nagy hátrányban van – hangsúlyozza Közös edzés – egyéni edzés című friss tanulmányában a Lukács Péterhez hasonlóan számos tehetség útját egyengető Hazai László nagymester. 10-11 évesen már a napi hat-nyolc órás edzésmennyiséget is „el kell tudnia viselni”. De a komoly tehetség arról ismerszik meg – így Lukács –, hogy a gyerek a napi edzések után egyedül is tovább sakkozik, mondjuk hadállásokat elemez a komputerrel. Ez tudniillik közel van a legmagasabb szinthez, az úgynevezett sakkozói életforma elfogadásához, ami lényegében nonstop sakkozást, versenyzést és játszmaelemzést jelent.
Lékó Péter 1995-ben
Bánkuti András
A sakk iránt érdeklődő gyerekek régiós sakkiskolákban kezdik az ismerkedést a játékkal. Ezekből a legtehetségesebb 8–12 évesek a Maróczy Géza Központi Sakkiskolába kerülnek, és három-négy éven át főleg csoportos edzéseken pallérozódnak. Itt jelenleg harminc kiskamasz tanul – köztük tizenegy lány –, a legnagyobb ígéret a mesterek szerint a 10 éves egri Gledura Benjámin. „Általában 1700 körüli Élő-pontszámmal érkeznek hozzánk, és a 2300–2350-es pontszám elérését követően lépnek tovább” – informálja a HVG-t Szabolcsi János nemzetközi mester, az iskola igazgatója. Ricsi 2006-ban iratkozott fel az Élő-listára, profivá válásához Anka Emil és Ruck Róbert nagymesterek segítették. 2008-ban lett FIDE-mester, tavaly pedig nemzetközi mester – sorolja az eddigi állomásokat a parketta és nyílászárók értékesítésével foglalkozó céget tulajdonló édesapa, Rapport Tamás.
A szombathelyi sakkígéret nevelése több szempontból is elüt a világszerte ismertté vált „Polgár-módszertől”. Polgár László az „egy edző – egy tanítvány” szisztéma elterjesztésében volt úttörő, amit három lányán fejlesztett tökélyre. Nem véletlen, hogy a legkisebb, Judit vitte a legtöbbre, neki – testvéreivel ellentétben – már napi nyolc órában csak egy edzője volt, Hazai László. Rapportéknál viszont sikerrel működik a többedzős szisztéma, a magántanuló fiút Lukács és Flumbort nagymestereken kívül Hazai, valamint a szlovén színekben versenyző Adrian Mihalcsisin és Alekszandr Beljavszkij nagymesterek is acélozzák.
Régebben a Mihail Botvinnik világbajnok nevével fémjelzett múlt század közepi szovjet sakkiskolát emlegették a zseninevelés követendő példájaként – Mihalcsisin is abban a műhelyben pallérozódott. Ott az ország tehetséges gyerekei elsősorban előadásokat hallgattak, persze Botvinnik is elemzett velük, de főleg egymással sakkoztak. Egy másik lehetséges utat jár be újabban például Ukrajna, ahol – mivel a szülőknek nincs pénzük a mesteredzők megfizetésére – a fiatalokat szünet nélkül versenyeztetik, így „harci” tapasztalatok révén próbálják fejleszteni a sakktudásukat.
Gledura Benjámin
Bánkuti András
Magyarországon ma nemcsak olyan képességű sakkedzőből akad kevés, aki egy kiemelkedő tehetségből legalább 2600 Élő-pontos élvonalbeli sakkozót képes kinevelni, hanem az is gond – olvasható Hazai említett tanulmányában –, hogy harminc olyan ifi sakkozó sincs, aki mindenáron profi szeretne lenni. Manapság a legtöbb fiatal megreked 2500 pont táján, holott az olimpiai csapattagsághoz 2650 körüli Élő-pontra van szükség, a világranglistát pedig jelenleg 2813 ponttal vezeti a 19 éves norvég Magnus Carlsen. És jönnek a Rapport korabeli külföldi ígéretek, a bolgár Kiprian Berbatov, az ukrán Ilja Nyizsnyik vagy a 16 éves, Fülöp-szigeteki Wesley So. Tény, hogy nem mindenki szeretne a Polgár lányokhoz hasonlóan havi 240 órát sakkozással tölteni, de az ifjú Lékó Péter is napi hat órát dolgozott Károlyi Tibor nemzetközi mester szárnyai alatt.
Több kiemelkedő tehetségű fiatallal is foglalkozik Lukács Péter Ricsin kívül: Bérczes Dáviddal (20 éves), Erdős Viktorral (23), Gonda Lászlóval (22) és Prohászka Péterrel (18). Mostanában igyekszik testreszabott megnyitási repertoárt kiépíteni a három év alatt erős pozíciós játékossá fejlődött Rapport fiúval, aki ehhez hozzáteszi: „Gyakran nézegetem Garri Kaszparov könyveit. Lehúzom a bennük lévő partikat a táblán, és megnézem, hogy egy-egy állásról ő mit gondol, és miket lépne.” Mihalcsisin szerint számolásban – a legjobb lépések precíz kiszámolásában – már 2650-es szinten van, ám hiányosságának mondja, hogy néha rosszul ítéli meg az ellenfél játékát. „A legjobban az bosszant, ha egy általam jól ismert változatban megvernek, mert akkor tudom, hogy egy lépéssel tovább gondolkodott az ellenfelem” – kommentálja alkalmankénti megingásait a legifjabb magyar nagymester.
„Arra törekszünk, hogy 19-20 éves korára fix olimpiai csapattag legyen” – vázolja céljait Lukács. Richárd a zalaegerszegi Csuti-Hydrocomp egyesület színeiben játszik a csapatbajnokságban, de indul egyéni versenyeken is, és már külföldi – osztrák és szerb – csapatokban is keresnek neki helyet. Így 2011 tavaszára elérheti a 2600-as Élő-pontszámot. Ezzel pedig lassan felzárkózhat a legjobb magyarokhoz, akik közül pillanatnyilag négyen tagjai a világ százas elitjének: Lékó Péter (a 18., 2735 Élő-ponttal), Almási Zoltán (23., 2720), Polgár Judit (51., 2682) és Berkes Ferenc (73., 2659) nagymesterek.
LINDNER ANDRÁS
