Uniós jogba ütközik a szakképzési hozzájárulás magyarországi szabályozása – állapította meg múlt csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság (EB). Az ügy előzménye, hogy a magyarországi székhelyű CIBA vállalkozásnál a 2003–2004-es évek vizsgálata során adóhiányt, azon belül szakképzésihozzájárulás-hiányt állapított meg az adóhatóság. Kiderült ugyanis, hogy a cég a csehországi fióktelepén foglalkoztatottak után Csehországban megfizette az ottani foglalkoztatási járulékot, idehaza viszont elmaradt a bérköltség utáni szakképzési járulékkal. Az adóhivatal döntését a társaság megtámadta a Pest Megyei Bíróságnál, mondván, duplán adóztatnák, miközben arra nincs lehetőség, hogy a fizetendő szakképzési hozzájárulást csökkentse a képzési költségekkel. A bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatalt kért az EB-től.
A testület a dupla terhet nem kifogásolta, ugyanis a szakképzési hozzájárulás nem tartozik a Magyarország és Csehország között 1993-ban a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmény hatálya alá. Jogsértést amiatt állapított meg, mert a külföldi fiókteleppel rendelkező társaságnak – ellentétben a kizárólag belföldön működő cégekkel – nem volt módja terheit képzési költségekkel, támogatásokkal csökkenteni.
Az EB ítélete miatt nincs szükség a szabályozás módosítására, 2009-től ugyanis már nem a bérköltség, hanem a társadalombiztosításijárulék-alap a szakképzési hozzájárulás alapja, aminek nem része a külföldi fióktelepen kifizetett kereset.
