A 2008-as pekingi olimpia szervezőinek bírálataként is felfogható, hogy Sanghajban az expó idején nem készülnek a fővárosihoz hasonló forgalomkorlátozásokra. Pekingben a játékok idején páros napokon csak páros, páratlan napokon csak páratlan számmal kezdődő rendszámmal lehetett autózni, de a gyárleállítások és forgalomkorlátozások ellenére is sok kritika érte a várost a szennyezett levegő miatt.
A május elsején Jobb város, jobb élet jegyében megnyíló világkiállítás környezetéül szolgáló 20 milliós Sanghajt is megpróbálják tisztába tenni, de tapintatosabb módszerekkel. A környezetvédelmi hivatal már márciustól korlátozta a szénerőművek és a vegyi üzemek károsanyag-kibocsátását, sőt gondoltak az olyan – jelentéktelennek tűnő, de a város mérete miatt nem elhanyagolható – légszennyezőkre is, mint a Kínában népszerű házi kokszfőzők. A várost jelentős befektetésekkel igyekeznek korszerűbb energiára átállítani. Az expó előkészületeinek része a Siemens által épített új generációs Vajcsaocsiao szénerőmű, és a világkiállítási program keretében épült fel Sanghaj közelében Ázsia első tengerre épített szélerőműve is.
A kiállítás lökést adott a tömegközlekedésnek is. Az év elején a hajrájához érkezett az öt éve tartó sanghaji metróépítés, amelynek végeredménye az április közepén átadott, összesen 420 kilométeres hálózat. Teljes elkészülésében még a szakemberek sem mindig hittek igazán, hiszen decemberben még csak 340 kilométernél tartottak.
Sanghajban abban bíznak, hogy az expó tiszteletére felhalmozott környezetbarát technológia hosszú távon is szolgálja majd a város fenntarthatóbb működését. A világkiállítás után is talpon maradó épületek közül a két legnagyobb, a Kína-pavilon és a Témák pavilonja a tetejükön található napelemekkel évi hárommillió kilowattóra áramot termelnek. Ezzel évi ezer tonna szén eltüzelését és kétezer-ötszáz tonna káros anyag kibocsátását takarítja meg a város – érvelt Si Cseng-zsung, a rendszert telepítő Suntech Power Holdings vezérigazgatója.
A kiállító országok közül mindenkit másképp ihletett meg a Jobb város, jobb élet jelszó. Nagy-Britannia pavilonjának középpontjában a hatemeletes Vetőmag-székesegyház áll, amelynek egyik fő segítője a Kew Gardens, az a botanikus kert, amely a világ legnagyobb vetőmagbankját tartja fenn. Az egyeseket tűpárnára, másokat sündisznóra emlékeztető építmény külsejét 60 ezer átlátszó műanyag rúd képezi. A tüskékben vetőmagok ezreit rejtették el. A szélben hajladozó műanyag rudak nappal bevezetik a fényt az épületbe, éjjel fénypöttyökben kisugározzák a benti világítást.
Újrafelhasznált hokikorongok borítják a cseh pavilon falburkolatát , és az öko-bio irányzat hatása érezhető a hagyományos fűzfakosárra emlékeztető, gyékényborítású spanyol épületen is. Izland jégkocka kinézetű pavilonnal jelentkezik, ez leginkább a szigetországban termelt tiszta, környezetbarát energiát jelképezi.
Az eseményre várt 70 millió látogatónak kigyúló fények nyolcvan százalékát szupertakarékos LED-izzók adják. A három és fél négyzetkilométeres területen kizárólag elektromos vagy hidrogénmeghajtású járművekkel lehet majd közlekedni. Lu Li-hszing, az expó sajtószóvivője azt mondta a HVG-nek, hogy a sanghaji világkiállítás egy hasonló méretű esemény károsanyag-kibocsátásának csak a 30 százalékát produkálja majd.
A kiállítás négyemeletes Zéró Karbon (magyarán szén-dioxidot ki nem bocsátó) pavilonja állítólag teljesen energia-önellátó lesz. Napelemek és szélturbinák mellett a pavilon éttermében keletkező hulladékból nyerik az energiát, a nyári hónapokban rendszerint elviselhetetlen hőség ellen pedig a közeli Huangpu folyó vizét keringetik az épületben – mondta a HVG-nek Csen Suo, a pavilon szervezője. Ez már csak azért is követendő példa, mert a légkondicionálók nyaranta világkiállítás nélkül is évről évre próbára teszik a város elektromos hálózatát, rendszeresen megbénítva egy-egy kerület áramellátását.
HOLCH GÁBOR / SANGHAJ
