Tolna megye városaiban működött a legnagyobb fordulatszámmal tavaly a büntetőbíróságok gépezete Magyarországon. Szekszárd, Paks, Dombóvár, Bonyhád és Tamási első fokon eljáró büntetőítészei az országos átlagnál 50 százalékkal több (havonta egyenként átlagosan 23-23) peres ügyet fejeztek be 2009-ben. A legnagyobb hátralékkal ugyanakkor a fővárosi, továbbá a Bács-Kiskun és a Hajdú-Bihar megyei helyi büntetőbírák küzdöttek, e körzetekben négyszer-ötször akkora volt múlt év végén a restancia (bíránként 135–153 eset), mint Somogyban, Zalában vagy Békésben. Az emberölési és más, kirívóan súlyos büntetőügyek tekintetében Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ahol az országos átlagnál 75 százalékkal több régi akta porosodott a múlt év végén a polcokon – derül ki a Bírósági Közlöny című hivatalos lap legfrissebb, 2010/4. számából. A házassági bontópereket, öröklési jogvitákat, továbbá kártérítési és más hasonló ügyeket tárgyaló polgári bírák esetében Baranya, Vas és Komárom-Esztergom megye első fokú bíróságai diktálták tavaly a legnagyobb tempót, e térségekben egy városi ítész 28–34 peres ügyet zárt le minden egyes hónapban. A bírói pulpitusra a leggyakrabban a Bács-Kiskun megyei büntetőbírák, legritkábban pedig a dél-dunántúli polgári ügyszakos táblabírák mennek fel manapság Magyarországon. Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kunszentmiklós törvényházában a helyi büntetőítészeknek 15 napon kellett felölteniük a múlt esztendőben a fekete talárt, míg a pécsi civilista kollégáiknak összesen három tárgyalási napjuk volt. A 2008-as évvel összehasonlítva mennyiségben a városi törvényházak teljesítménye romlott tavaly: egy helyi büntetőbíró ugyanis 12 aktával kevesebbet tudott átlagosan elintézni, mint egy évvel korábban. A polgári ítészek 2009-ben átlagosan 9 üggyel maradtak el a tavalyelőtti teljesítményüktől.
