Hosszú évtizedeken át csak meglehetősen borsos áron lehetett vállalatirányítási rendszerhez (erp) jutni: muszáj volt a drága szoftvert megvásárolni. Ma már rugalmasabban lehet az erp-hez kapcsolódó feladatokat ellátni, például könyvelni vagy számlázni. Természetesen továbbra is megvan a lehetőség a vásárlásra – amit a testreszabás követ –, de sokszor elegendő bérelni az alkalmazásszoftvert (amit persze ebben az esetben is testre lehet szabni). Ez esetben még a hellyel is spórolni lehet, a gépek ugyanis a szolgáltató géptermében állnak. Az sem ritka, hogy – ugyancsak havi díjért – a szükséges alkalmazásokat és a komplett infrastruktúrát emberi erőforrásostul szolgáltatásként veszi igénybe egy erre specializálódott cégtől az ilyen-olyan okokból az erp-vásárlástól ódzkodó ügyfél.
Aki nem akar bajlódni szoftvertelepítéssel, -frissítéssel, adatbázis-kezeléssel, s nem akarja minderre rendszergazdák hadát foglalkoztatni, a legjobb, ha szolgáltatásként veszi igénybe a kívánt alkalmazásokat. Ezzel Lengyel László, a Multisoft Kft. szakértője szerint hosszú távon akár a költségek hetven százalékát is meg lehet spórolni. Ha egy szervezet saját erp-t üzemeltet, néha csúcsra járnak a szerverek, máskor viszont alig akad munka a gépek, alkalmazások – és alkalmazottak – számára. A bérléssel azt is meg lehet akadályozni, hogy késhegyig menő viták alakuljanak ki a frissítések időpontjáról és lebonyolításáról – nem ritka, hogy a cégek belső informatikai csapata heteken át meddő vitákat folytat a beszállítókkal.
Nagy biztonságú adatközpont
Horváh Szabolcs
A HVG által megkérdezett szakértők szerint sok vállalat nincs tisztában azzal, mennyibe kerül egy komplett informatikai rendszer. Sokan ugyanis elfelejtik, hogy a beruházónak nemcsak a hardver és a szoftverlicenc árát kell kiköhögnie, hanem havi fixet is kell adnia a karbantartó személyzetnek. Emellett ott vannak még a rendszerkiesések által okozott járulékos költségek és az esetleges bevételkiesés. Az alkalmazásszolgáltató viszont a szoftverlicencek költsége mellett a szerver-infrastruktúra üzemeltetésének minden forintját is átvállalja.
Úgy tűnik, egyre nagyobb az igény az alkalmazásszolgáltatásra (asp), amit az is jelez, hogy új üzletág van felfutóban: az adatközpont-üzemeltetés. Egyre több cég – erp-szolgáltatók és klienseik egyaránt – mindinkább a szükséges infrastruktúrával felszerelt biztonságos adatközpontokban helyezik el a szerverparkjukat, sőt vannak olyanok is, akik egész szerverfarmot bérelnek.
Persze akadnak szép számmal olyan cégek is, amelyek óvakodnak másra bízni féltett adataik kezelését. A kis- és középvállalatok például a multiknál sokkal jobban féltik az adatvagyonukat, mi több – felmérések szerint –, ez a szektor eleve bizalmatlanabb a szolgáltatók iránt. A félelem nem teljesen alaptalan, hiszen több kisebb cég járt már úgy, hogy összeomlott a rendszere, álltak a folyamatai, ám a szolgáltató előbb a nagyobb üzletet jelentő nagyvállalati ügyfelek ügyes-bajos dolgait intézte. Ez a bizalmatlanság csak hosszú évek alatt építhető le, és csak úgy, ha a szolgáltatók az eddigieknél komolyabb garanciát vállalnak az esetleges válsághelyzetek kezelésére, például kifizetik a rendszerhibából fakadó üzleti veszteségeket.
Jól teszik a cégek, ha megbarátkoznak a bérlés gondolatával. Az elmúlt években ugyanis egyre több fejlesztő eleve úgy dobja piacra a termékét, hogy azt nem lehet a korábbi, hagyományos formában megvásárolni. Ilyen esetekben a szoftverre csak szolgáltatásként lehet „előfizetni”. Ennek az úgynevezett SaaS (software as a service) modellnek az a lényege, hogy – tipikusan a középvállalati méretű – felhasználó nem birtokolja, de még csak nem is installálja a szoftvert a telephelyén; az alkalmazás egy többnyire távoli szerveren fut. Azért is lehet egyre népszerűbb ez a megoldás, mivel mára megváltoztak a munkavégzési szokások: a legtöbb alkalmazott tökéletesen elboldogul a számítógéppel, így néhány óra alatt képes megtanulni egy új, külső alkalmazás használatát. Ráadásul míg korábban egy cég hardvere, majd alkalmazásai voltak a legértékesebbek, mára inkább az üzleti folyamatok és az adatok jelentik a cégek „aranytartalékát”. Arról már nem is szólva, hogy a nagy kiterjedésű hálózatok (WAN) sávszélessége drasztikusan megnőtt, már-már eléri a lassabb helyi hálózatokét, így fennakadás nélkül használható a rendszer. Igaz, szakértők szerint az innovatív vagy erősen specializált és emiatt szűk piaccal rendelkező rendszerek számára nem igazán kifizetődő a SaaS. Lényeges különbség az asp és a SaaS között, hogy míg előbbinél az alkalmazást csak egy felhasználó veszi igénybe szolgáltatásként, addig utóbbi ugyanazt az alkalmazást sok felhasználó számára bocsátja rendelkezésre.
S hogy melyik megoldás az ideális? Nyilván sokat nyom a latban az ár, ám éppen ennek a kiszámítása meglehetősen nyögvenyelős. Nem mindegy ugyanis, hogy – bérlés esetén – a használat időtartama, a tranzakciók száma vagy a forgalmazott adatok mennyisége alapján határozzák meg a bérleti díjat. A szolgáltatók közül többen azon gondolkodnak, átalánydíjat fizettessenek, míg jelenleg a többség a felhasználók száma alapján állítja ki a havi számlát.
BÁNYAI FERENC
