A számítógéppel tervezett baktérium nem teljesen a képzelet szüleménye, sokkal inkább ügyes másolat. Venterék a laboratóriumban lényegében azt tették, hogy legószerűen összerakták a Mycoplasma mycoides baktérium örökítőanyagát (genomját), amely körülbelül egymillió alkotóelemből (nukleotidbázis-párból) áll. Néhány, az egysejtű élete szempontjából lényegtelen helyen afféle vízjelként megváltoztatták a genomot, hogy később meg tudják különböztetni az általuk gyártott élőlényt az eredetitől. Az így kapott mesterséges DNS-t egy másik – a Mycoplasma mycoides baktériummal rokon –, örökítőanyagától előzőleg megfosztott egysejtűbe juttatták, majd várták, mi történik. A szintetikus DNS-nek sikerült életet lehelnie a baktériumvázba, amely táplálkozni, szaporodni, egyszóval élni kezdett. Venter korábban is jó érzékkel vágott bele szenzációval kecsegtető kutatási programokba. Miután az 1990-es évek elején faképnél hagyta a teljes emberi genetikai állomány megfejtését megcélzó nemzetközi kutatást, saját biotechnológiai vállalatánál folytatta ezt a munkát (HVG, 2010. március 6.). Alkalmazottaival a saját örökítőanyagát is feltérképeztette, ezzel az övé lett az első teljes egyedi emberi géntérkép, amelyhez hasonlóból ma is mindössze tucatnyi áll rendelkezésre.
Isteni biológia
Mesterséges életet kreált a géntérképezés egyik atyja, Craig Venter amerikai molekuláris biológus. Kutatócsoportjával másfél évtized alatt 40 millió dollárból sikerült életképes egysejtűt létrehoznia.
