„Kártyaterem üzemeltetésére irányuló engedélykérelem főosztályunkhoz ez idáig még nem érkezett” – tájékoztatta a HVG-t a múlt hét végén Molnár Krisztián, az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályának vezetője. Pedig a Magyar Pókerszövetség adatai szerint a májusban életbe lépett törvénymódosításig közel 200 kisebb-nagyobb teremben verték a blattot országszerte. „Teljes a csend. Úgy tudjuk, alig tucatnyian fontolgatják, hogy belevágnak, de még így is több hónapig tarthat, mire újra megnyílnak az első termek” – osztotta meg lapunkkal információit Erdei Csaba, a Magyar Szerencsejáték-szövetség szakreferense.
Illegális pókerjátszma Budapesten
Dudás Szabolcs
A szerencsejáték-törvény tavaly elfogadott módosításának értelmében e hónaptól az eddig sportegyesületként működő kártyakluboknak az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályánál kell engedélyeztetni a működésüket. Póker típusú kártyajátékot ezentúl csak olyan teremben lehet játszani, amelyben legalább öt, legfeljebb tíz (a székekkel és a posztós játékfelülettel együtt egyenként 16 négyzetméteres) asztal található. „A végrehajtási rendelet minden egyes asztalhoz több százezer forintos invesztíciót igénylő kamerás megfigyelőrendszert ír elő, továbbá szakképzett személyzetet” – ismerteti a kötelező leosztást Erdei. A pókerteremmé alakuláshoz 25 millió forintos alaptőkét is igazolniuk kell a szervezőknek. A hazai termek javát kitevő pár asztalos klubok már ezt az akadályt sem képesek venni. „Akik bírják is tőkével, azok a biztos veszteséget jelentő adózási kritériumok miatt várnak” – mondja Tatár Gergely, a Magyar Pókerszövetség elnöke. A teremüzemeltetőknek bevételeik után – miközben belépőt nem szedhetnek – 40 százalékos adót kell fizetniük. „Még a kezdők is tudják, hogy a pókerezők egymás, és nem a bank ellen játszanak, mint például a rulettezők egy kaszinóban. Így a szervezők csupán a legfeljebb 50 ezer forintos tét és a pár ezer forintos nevezési díj utáni pár százalékos jutalékból, valamint a ma már jellemzően csak üdítőitalokra szorítkozó fogyasztásból jutnak bevételhez. Ha ennek kétötödét befizetik adóként, egyszerűen nem lesz fedezete a költségeiknek” – folytatja a pókerszövetség elnöke.
Kártyásberkekben úgy gondolják, hogy az új kritériumrendszer kidolgozása leginkább a kaszinók érdeke. Ezekben az intézményekben ugyanis – feltéve, hogy szerepel a felügyeleti szervekkel egyeztetett játéktervükben a pókertörvény – engedélyezi a pókerezést. De mivel a kártya nem hoz Black Jack- vagy rulettléptékű extraprofitot a szervezőknek, nem valószínű, hogy kártyások tömegeinek biztosítanának helyet a hazai intézmények. „Magyarországon ráadásul csak három ilyen kaszinó van” – mondja Tatár. Aki nem csupán az áprilistól a szellemisport-világszövetség, az International Mind Sport Association által tagjai közé vett pókeresek védelmében fordult nemrégiben az Alkotmánybírósághoz a jogszabály felülvizsgálatáért. A becikkelyezett szöveg ugyanis minden, anyagi értékkel bíró tétért folyó kártyajátékot, így például a magyarok tömegei által űzött ultit vagy a römit is a kaszinókba szorítja. A kártyatermekben tudniillik csak póker játszható.
Másfél milliárd forint is kikerülhet az országból, ha nem változnak a szabályok – mondja Tatár. Ekkora – eddig a határokon belül maradt – összeg cserél ugyanis gazdát a partikon és különféle versenyeken. S mivel Bécsben vagy Pozsonyban egy-egy nagyobb klubverseny alkalmával a nevezők harmada már így is magyar, innentől kezdve valószínűleg még több hazánkfia próbálkozik külföldön. „Mi nem az adóztatás ellen vagyunk. Javasoltuk, hogy asztalonként évi 1500–2000 eurónyi összeget fizessenek a klubok, egyesületek, ez félmilliárd forintos fix bevételt hozna az államkasszának” – így a már idézett Erdei. Idehaza élőben több-kevesebb rendszerességgel 40 ezren, az online oldalakon kártyázókkal együtt ötször ennyien pókereznek. Míg az élő versenyek nyereményei – legalábbis eddig – adómentesek voltak, addig a május előtt és után is tiltott internetes partik bevételeit be kellene vallani jövedelemként. Csakhogy ez a legritkább esetben történik meg.
„Két hete rendeztük meg a szokásos versenyünket 22 fővel. Ez egy kis falusi kocsma. Szórakoztunk, hülyültünk. Nem hinném, hogy minket érdekelni fog ez a nevetséges törvény. Egyébként benéztek a helyi járőrök is, és nem szóltak egy szót sem. Szerintem nem is tudnak az egészről” – kommentálta egy dr. drogba álnevű internetes fórumozó az új paragrafusokat. A világhálós pókeroldalakon lépten-nyomon szapult szabályozás ellen vétők azonban jobb, ha tisztában vannak vele, hogy a pénzbeli (első körben 60 ezer forintra rúgó) bírság után akár 2 éves szabadságvesztésre is számíthatnak, ha illegális játékszervezés gyanújába keverednek. Feketeklubnak minősülhet akár egy magánlakás is, ha bebizonyosodik, hogy ott rendszeresen pókercsatákat vívnak. „Az APEH hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek” – tájékoztatta a HVG-t az adóhatóság főosztályvezetője.
VAJNA TAMÁS
