„Talán a Hold és a Mars viszonya határozza meg, hogy éppen mikor talál ránk egy befektető” – élcelődött a HVG-nek az egyik dunántúli kisváros polgármestere a település tőkevonzó stratégiáját firtató kérdésre. Bár a kormány az ország különböző részein a vidék fejlettségétől függően, eltérő mértékben támogatja a letelepedő nemzetközi cégeket, igyekezvén a fejletlenebb régiókba terelni őket, a helyszínválasztásnál még mindig a megfelelő munkaerő megléte a fő szempont. Ezt támasztja alá az amerikai Site Selection befektetési magazin felmérése is: a 2009-es rangsorban Budapest és környéke lett a kelet-közép-európai térség első számú befektetés- és munkahelyvonzó nagyvárosi régiója.
A mai napig a fővárost preferálják a szolgáltató központok. Például a BP brit olajóriás tavaly novemberben avatta fel 3 milliárd forintos kormányzati támogatással létesített szolgáltató központját, az innovatív termékek előállításával foglalkozó amerikai Albemarle pedig a héten nyitotta meg 3,3 millió eurós beruházással épült globális pénzügyi központját a Váci úton. Pedig a fővárosban letelepülő multik legfeljebb a beruházás összértékének 25 százalékát kaphatják meg állami apanázsként, miközben az ország területének kétharmada 50 százalékos támogatási intenzitást tesz lehetővé.
Épül a Mercedes kecskeméti csarnoka
MTI/Ujvári Sándor
A válság kitörése óta 40 százalékkal estek vissza a világgazdaságban a működőtőke-befektetések, és hasonló az arány Magyarországon is. Az amerikai magazin rangsorában a befektetési ügynökségek között szintén aranyérmes ITD Hungary Zrt. adatai szerint a 2008. évi 1,55 milliárd után tavaly 976 millió eurónyi beruházást hajtottak végre Magyarországon külföldi vállalkozások. „A nagyobb költségigényű, termelő típusú beruházások visszaesését és a kis tőkeigényű, jellemzően kvalifikált munkahelyeket teremtő, szolgáltató típusú beruházások előretörését tapasztaljuk” – jelezte a HVG-nek Kilián Csaba, az ITD vezérigazgatója. Az első negyedév egyedi kormányzati döntései nyomán olyan cégek kaptak összesen 30 milliárd forintnyi közvetlen, viszsza nem térítendő támogatást a beruházásösztönzési célelőirányzat terhére, mint például a budapesti fejlesztőközpontját bővítő Robert Bosch Kft., a motorelektronikával foglalkozó Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft., a Balatonszemesen turisztikai komplexumot tervező Szemes Invest Kft., a fecskendőgyártó üzemet nyitó Becton Dickinson Hungary Kft., a gödöllői kutató-fejlesztő kapacitását bővítő Teva Gyógyszertár Zrt. vagy a műanyag hulladékot feldolgozó PCP Zöldenergia Zrt.
„Egy-egy beruházáshoz nyújtott állami támogatás az adóbefizetések révén két-három éven belül megtérül. További haszon, hogy több száz magyar beszállító kaphat megrendelést” – érvelt a pénzbeli ösztönzés létjogosultsága mellett Kilián. Az ITD Hungary pillanatnyilag 32 olyan beruházásról tárgyal, amelyről 2010-ben várhatóan döntés születik – ezek között tucatnyi gyógyszeripari projekt van. Ha az összes megvalósulna, 8 ezer új munkahely jönne létre, a beruházások értéke 1,5 milliárd euró lenne – summázta a vezérigazgató. Köztük lehet az elektronikai cikkek bérgyártójaként ismert finn Elcoteq, amely azt fontolgatja, hogy pécsi telephelye felfuttatásán kívül a székhelyét is Magyarországra hozza. Az érdeklődők biztatást meríthetnek abból, hogy a neves svájci üzleti iskola, az IMD múlt héten publikált versenyképességi listáján Magyarország három helyet ugrott előre, és 42.-ként végzett, megelőzve többek között a 16 pozícióval a 49. helyre csúszó Szlovákiát és a húsz helyet rontó, 52. Szlovéniát.
Olyan óriásberuházás egyelőre nem valószínűsíthető, mint a Mercedes-Benz Kecskeméten épülő autógyára, amely az elmúlt 15 év legnagyobb zöldmezős projektje. Mivel a kiszemelt dél-alföldi körzet a vonatkozó uniós szerződés alapján „támogatásra jogosult hátrányos helyzetű régió, rendkívül alacsony életszínvonallal és magas munkanélküliségi rátával”, a 800 millió eurós beruházással megépülő Mercedes-gyár 2013 végéig összesen 111,5 millió euró állami támogatásban részesül. A döntéshez – 100 millió eurónál nagyobb összegű beruházás lévén – szükség volt az Európai Bizottság jóváhagyására, amihez meg kellett vizsgálni, hogy a kedvezményezett piaci részesedése és a beruházás által létrehozott termelőkapacitás nem haladja-e meg a regionális támogatásokról szóló iránymutatásban rögzített 25 százalékos küszöbértéket. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a támogatás fejében az idén 700, elsősorban diplomás és technikusi végzettségű szakember szerződtetését ígérte. A gyártás 2012-ben indul, akkor a tervek szerint 2500 embernek ad majd munkát.
Továbbra is csak Budapesten tudta elképzelni fejlesztőközpontját a Robert Bosch Kft., holott a cég 1998 óta Hatvanban, 2001 óta pedig Miskolcon is jelen van gyártóbázisokkal. „Ha kilépünk a fővárosból, sokkal nagyobb gond, hogy miképp szerezzünk elegendő számú nagy tudású mérnököt” – magyarázta a döntést a HVG-nek Ficzere Ferenc, a cég regionális kommunikációs igazgatója. A fejlesztőközpontban a bővítés bejelentésekor 412-en dolgoztak, és a tervek szerint a cég 2012 végéig 200 mérnököt vesz még fel. Ha az ehhez szükséges 10 milliárd forintos bővítés megtörténik – ami egy új irodaház építésén túl a laboratóriumok felszerelését és számítástechnikai eszközök beszerzését is magában foglalja –, a Bosch állami támogatásként a beruházási összeg 10,56 százalékát kapja meg. Ha a mostani autópiaci bizonytalanságok miatt csak 150 mérnök alkalmazását tudja vállalni, a támogatási arány 8 százalékra csökken. A kormányzat utóbbi esetben is garanciát kért arra, hogy a cég a felvett munkaerőt további öt évig megtartja. A Bosch Miskolcon is állami támogatásból bővít: walesi autóalkatrész-gyártó üzemét telepíti át 6 milliárd forintos beruházással a jövő évben új egységgel kiegészülő gyárába, ahol 400 új munkahelyet ígér.
A vissza nem térítendő támogatásoknál a kormány a „technológiaintenzív” ágazatokat – a biotechnológiát, a gyógyszergyártást, a kutatás-fejlesztést, a logisztikát, az elektronikát, a szolgáltató központok létesítését – helyezi előtérbe. Készpénztámogatás az uniós szabályok szerint a 10 millió eurósnál nagyobb projektekhez nyújtható, fejlesztési adókedvezmény és munkahelyteremtő támogatás formájában. „10 –25 millió euró közötti beruházási összegnél igyekszünk a befektetőt az uniós pályázati lehetőségek felé terelni, 10 millió eurósnál kisebb projekteknél pedig kizárólag a brüsszeli források állnak rendelkezésre a magyar és külföldi beruházók számára. Ezeknél a támogatásoknál a készpénz aránya az 50 százalékot is elérheti” – hangsúlyozta Kilián. Ennek megfelelően a beruházási összeg felét kellett csak előteremtenie a török hátterű Duna-Döner Kft.-nek is, amely az Új Magyarország vidékfejlesztési terv 1350 milliárd forintos keretéből kapott 406 millió forintot ahhoz, hogy kebabgyártó üzemét Ausztriából Makóra telepítse. A termelést augusztusban kezdő gyár hamarosan száz dolgozót foglalkoztat majd a 16 százalékos munkanélküliséggel sújtott térségben.
„Beigazolódott a jóslat, hogy amint elkezdenek dolgozni a buldózerek az autópályán, megjelennek az első befektetők” – mondta a HVG-nek Búzás Péter, Makó polgármestere, a legújabb tervek szerint a nyár végére elkészülő, Szegedet Makóval összekötő M43-as autópályára utalva. Júniusra az önkormányzat – szintén 50 százalékos uniós támogatással – 3,6 milliárd forintból felhúzza az új gyógyfürdőt is. Ezzel, mint a polgármester fogalmazott, Makó a „virágváros” és „a hagyma fővárosa” címek után a „fürdőváros” titulust is kiérdemelheti.
G. TÓTH ILDA
