„Egy átlagos magyar kis- vagy középvállalat tulajdonosa többet költ havonta cigire, mint a cége webes jelenlétére” – igyekszik felrázni a szakmabelieket Kollár László, a Microsoft Magyarország fejlesztési igazgatója. Igaz, a dohányáruk és a honlapkészítők árait nehéz lenne összehasonlítani, de az is tény, hogy az Eurostat felmérése szerint 2008-ban a legalább 10 embert foglalkoztató magyar vállalatoknak alig a fele volt megtalálható az interneten, míg Szlovákiában 73, Dániában pedig 87 százalékos webes jelenlétet mértek. A Publicus Research magyar piackutató ezzel szemben arra jutott 2009 januárjában, hogy a kis- és középvállalkozások 68 százalékának van honlapja (a 10 millió forint alatti bevételt produkálóknál ez csak 38 százalék), de lehet, hogy ez a kép szebb a valóságnál, mert a felmérés részben online történt, így alul vannak reprezentálva a webtől teljesen idegenkedő cégek.
Pedig „az internetes megjelenés kifejezetten az a terület, ahol nem a méret a lényeg” – írja a Publicus. A matekerettsegi.hu honlapot, ezt az oktató, felkészítő portált (az Év honlapja pályázat sok nyertese közül az egyik) például egy kétszemélyes szombathelyi bt működteti, mégpedig úgy, hogy a matektanárnő és férje országosan használt szolgáltatást tud nyújtani. Igaz, az olyan, valóban kis vállalkozók, mint például a vízvezeték-szerelők vagy csempézők a mai magyar viszonyok közepette még mindig beérhetik a jól bevált szájpropagandával, de 10-20 fős cégeknek már érdekükben állhat, hogy észrevétessék magukat akár a környező országok potenciális partnereivel is. Erre Kollár szlovén példát hoz: az alapítója nevét viselő Akrapovic cég, amely elsősorban motorkerékpárokhoz való kipufogókkal vált ismertté, kis ország kis vállalkozójaként, az internet révén, mára nemzetközi beszállítóvá küzdötte fel magát.
