Központi kérdés

Kiszorítja egy törvény a magáncégeket a közterületi parkolók üzemeltetéséből, a tarifát pedig a benzinárakhoz köti, ám ettől feltehetően nem lesz olcsóbb a fővárosi parkolás.

  • Szabó Gábor

„A tettek beszélnek” – mondta büszkén Rogán Antal fideszes képviselő, a főváros V. kerületének polgármestere az Országgyűlés általa elnökölt gazdasági és informatikai bizottságának ülésén, amelyen a debreceni városvezetővel, Kósa Lajossal közösen jegyzett törvénymódosító javaslatát vitatták meg. A parkolással kapcsolatos jogszabályok korrekciójának tervezetét a bizottság szinte azonnal, már megalakulása napján, múlt szerdán napirendre tűzte.

Bánkuti András

 A leköszönő kormánynak hat hónapja volt, mégsem tudta az Alkotmánybíróság tavaly novemberi döntéséhez igazítani a parkolással kapcsolatos jogszabályokat – fűzte hozzá Rogán. „Az ellenzék kijelentette, nem partner a kétharmados egyetértéssel módosítható törvények megváltoztatásában” – vágott vissza Józsa István MSZP-s képviselő, utalva rá, hogy az AB-döntéssel érintett törvények közül az önkormányzatinak a megváltoztatására nem volt esély (lásd Feltételes megállók című írásunkat). Efféle pengeváltások után a csütörtöki plenáris ülésen már be is fejeződött a javaslat általános vitája, és Rogán a HVG-nek nyilatkozva arra számított, hogy a módosítás június első felében megtörténhet.

A két polgármester honatyának nem volt túl nehéz dolga, a Bajnai-kormány ugyanis márciusban megtette, amit megtehetett: beterjesztette a „feles” törvényeket módosító javaslatát – a kétharmadosakat pedig utódjára hagyta. Előbbiek nagy részét Rogánék tartalmilag, néhol szó szerint is átvették. Mégsem mondható el, hogy csupán presztízsokokból készítettek volna új előterjesztést, az általuk jegyzett dokumentum ugyanis kiérleltebb, és lényeges pontokban el is tér a leköszönt kormányétól. Abban közös mindkét tervezet, hogy a parkolási tarifákat a 95-ös benzin előző évi átlagárához köti: maximális óránkénti mértékük nem lehet több a benzinár kétszeresénél. A vidéki városokban nincsenek ilyen magas díjak, de a budai Vár környékén egyórai parkolás 640 forintba kerül (lásd táblázatunkat). Az új limit Rogán számítása szerint 540-550 forint lesz.

A vidéki városoktól eltérően Budapest lépéskényszerben van, mivel az alkotmánybírák a közgyűlés parkolási rendeletét is megsemmisítették, méghozzá ugyancsak június végi hatállyal. Ezzel az időzítéssel nagy galibát okoztak, hiszen a megújuló törvény ismerete nélkül az önkormányzati szintű szabályozást képtelenség megalkotni. „Tavaly november óta folyamatosan egyeztetünk, készítettünk egy tervezetet, amit múlt szerdán, immár a Rogán–Kósa-előterjesztés ismeretében, átdolgoztunk. Ezt fő vonalaiban elfogadták a városházi frakciók, most a kerületek véleményét várjuk” – mondta a HVG-nek Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes. Kifejezetten jó volt az együttműködés a leköszönt kormánnyal, de a törvénymódosítást előterjesztő Rogán Antallal is, és abban szintén konszenzus van, hogy a fővárosban egységesnek kell lennie a parkolásnak – hangsúlyozta a politikus. Ha a fővárosi közgyűlés június 3-ára kitűzött üléséig nem születnének meg az új törvények, akkor rendkívüli közgyűlést tartanak, elkerülendő az új rendelet híján július 1-jétől ingyenessé váló parkolás miatti káoszt.

 Rogán kívánatosnak tartaná, ha nemcsak a legdrágább övezet díja, hanem azzal arányosan, vagyis mintegy 15 százalékkal az összes zóna tarifája csökkenne. Erre azonban a főváros illetékes vezetői nem nagyon hajlanak. „A parkolás óradíjának meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy minél kevesebben keringjenek, lehetőleg legyen 10-15 százaléknyi szabad hely. A jelenlegi díjszabás kellően magas ahhoz, hogy aki teheti, nem autóval jön a belvárosba” – magyarázta Ikvai. Ebből a szempontból ellentmondásos, hogy a törvénymódosító javaslat a parkolási díjakat a benzinárhoz köti, hiszen minél olcsóbb a tankolás, annál többen autóznak, így nő a belvárosokban parkolóhelyet keresők száma.

Ráadásul épp a BKV-jegy az alternatíva. Meg lehet fontolni, érdemes-e például háromórányi parkolásért akár ezer forintnál is többet az automatában hagyni, ha a program két jeggyel is megoldható, és nem kell aggódni az időtúllépés miatt sem. Országosan persze nem köthető a fővárosi tömegközlekedési jegyek árához a tarifa, de a Városháza továbbra is ehhez igazítaná a parkolási díjszabást. Ezt nem akadályozza a tervezett törvényi plafon, hiszen abba a Várnegyed kivételével az összes övezeti kategória bőségesen belefér.

Az olcsóbb parkolás a kerületeknek sem érdekük. A Belváros-Lipótváros például tavaly közel 900 millió forint parkolási bevételhez jutott, két és félszer annyihoz, mint négy éve, amikor még magáncégre bízták az üzemeltetést, miközben a költség a harmadára zsugorodott – summázta saját tapasztalatait Rogán. A három pesti és négy budai kerület által az üzemeltetéssel megbízott Centrum Kft. azonban nem hozza nyilvánosságra bevételeit, amelyek jelentős része pótdíjazásból származik, s a cég már többször keveredett botrányba díjszedési praktikái miatt (HVG, 2009. augusztus 22.). A törvénymódosítás azonban véget vet az efféle magánbiznisznek, mivel – a leköszönt kormány elképzelésével ellentétben – kifejezetten tiltaná, hogy az üzemeltetésben magáncégek is részt vegyenek. A meglevő szerződések érvényben maradhatnak ugyan, de azokat meghosszabbítani, határozatlan időtartamúvá alakítani vagy az ellátott területet növelni már nem lehet – zárja be a kiskapukat a készülő jogszabály.

 A sokat bírált Centrumot a fideszes Kupper András képviselő azonos nevű nagybátyja birtokolja, aki a szocialistákkal is jó kapcsolatokat ápolt. A céggel, illetve az annak 90 százalékos tulajdonában álló Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel már csak a négy budai kerületnek van szerződése. Ezek általában 2011–2016 között járnak le. A VI. kerület csak a közbeszerzési pályázat kiírásáig hosszabbította meg a tavaly lejárt megállapodást, a VIII. kerületben pedig már saját közterület-felügyelők ellenőrzik a díjfizetést a Centrum helyett. A VII. kerület tavaly a Centrumot is magában foglaló konzorciummal 10 évre kötött szerződést, de azzal a kikötéssel, hogy azt jogszabályváltozás esetén újratárgyalják. A IX. és a XIII. kerület a fővárossal közösen tulajdonolt kft-vel végezteti a díjbeszedést – de ez sem felel meg az új törvény előírásának. A Városháza a tulajdonában levő közterületeken az általa gründolt Parking Kft.-re bízná a parkolásüzemeltetést. Ha az őszi helyhatósági választásokat követően netán a főváros közigazgatási beosztása is megváltozna, ez a kerületi parkolási megoldásokra is kihatna. Egyelőre azonban – mondta Ikvai a HVG-nek – „nem új rendszert viszünk a parkolás szabályozásába, hanem örülünk, hogy megoldunk egy »helyzetet«”.

SZABÓ GÁBOR

Hozzászólások