Akkor merül fel a legtöbb kérdés a betegben, amikor elhangzik a diagnózis: rosszindulatú daganata van. „Csakhogy amikor kint két tucat páciens vár rám, lehetetlen minden egyes beteggel elmélyült beszélgetést folytatni” – sajnálkozik Pajkos Gábor, a kecskeméti onkoradiológiai centrum vezetője. Ezt az információs űrt igyekszik kitölteni egy Franciaországból importált és a Sanofi-Aventis gyógyszergyár által szponzorált megoldás, amelynek révén nemcsak a betegek, hanem hozzátartozóik is segítséget kaphatnak. A kecskeméti kórházban május közepén átadott Onko Klubban, két műszakban, önkéntesek segítenek a nyomtatott és internetes információk kiválasztásában, az onkológiai osztályon dolgozó orvosok, dietetikusok, pszichológusok pedig interaktív szeánszokat tartanak, amelyeken a hallgatóság kérdéseire is válaszolnak.

Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) más megoldást favorizál: akárcsak a betegellátást, az ismeretátadást is centralizálni igyekszik. Újonnan létesített internetes „onkológiai kommunikációs központja” nem közvetlenül a betegekhez, hanem például az újságírókhoz szól. Így ellenőrzött, tudományosan megalapozott információk kerülnek a sajtóba – reménykedik Kásler Miklós főigazgató. A következő hetek-hónapok fő közlendői azonban nem csupán élettani jellegűek lesznek, megkezdődik ugyanis a közép-magyarországi onkológiai centrum 5,4 milliárd forintos beruházása a budapesti Kékgolyó utcában. Uniós regionális támogatásból kap 1,3 milliárd forintot a fővárosi sugárterápiás intézmény, az Uzsoki Utcai Kórház is.
Az onkológiai hálózat fejlesztését egy másik uniós program (a társadalmi infrastruktúra operatív program, tiop) is szolgálja, amelyből 7 milliárd forint elnyerésére lesz lehetősége hat regionális központnak. Összesen tehát 14 milliárd forint uniós pénz, valamint az ehhez járuló 10 százalékos tulajdonosi önrész javíthatja a következő két évben az onkológiai infrastruktúrát. Szükség is van rá: az EU-tagállamok közül Magyarországon a legtöbb a daganatos megbetegedés, egyszersmind itt a legkisebb a gyógyulási esély is: évente 75-80 ezer új beteget és 30-35 ezer rákos halálozást regisztrálnak.
Az országos rákregisztert is működtető OOI adatai szerint Magyarországon a nemzetközi ajánlásoknál 70 százalékkal kevesebben kapnak kemoterápiát, 80 százalékkal kevesebben jutnak hozzá sugárkezeléshez – legalábbis ezeket a horrorisztikus számokat prezentálták az intézet sajtótájékoztatóján. Ha a valóság nem is rózsás, ennél azért durván 60 százalékkal kedvezőbb helyzetet tükröznek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatai. Ezek szerint a nemzetközi sztenderdhez képest évente országosan 8 ezerrel kevesebb rákbeteg kap gyógyszeres kezelést, és legalább 13 ezren nem kapják meg a szükséges sugárterápiát – mivel a radiológiai, diagnosztikai eszközpark hiányos, korszerűtlen és elöregedett. Ennek fényében drámaian szűkre szabott az onkológiai fejlesztésre fordítható támogatási keret. „Lesz még további 7 milliárd forint uniós pénz erre a célra, amit 2011 és 2013 között lehet majd felhasználni” – mondta a HVG kérdésére Horváth Zoltán, az egészségügyi tárca leköszönő szakállamtitkára.
Méltánytalanul szűkösnek tűnik az onkológia számára hozzáférhető keret akkor is, ha egy másik uniós fejlesztési konstrukció lehetőségeivel vetjük össze. Az egészségügyi struktúraváltást támogató program összesen 70 milliárd forintnyi beruházási ígérvényt tartalmaz (lásd Telephelyek csatái című írásunkat), amelyben a pályázat nyertesei átlagosan 3 milliárdot költhetnek beruházásra. Ezzel szemben a hat régióban szétosztható onkológiai pénz csupán 7 milliárd forint. Ebből 2,5 milliárd jut a közép-dunántúli régióra, ahol egy komplex onkológiai centrumot kellene kialakítani, hiszen jelenleg, sugárkezelési lehetőség híján, e beavatkozásokra a szomszédos megyékbe kénytelenek átjárni a betegek. A három megye lakosságát ellátó központ felépítéséért (amelyben a sugárforrások megvásárlása kétmilliárd forint körüli összeget igényel) a veszprémi és a székesfehérvári kórház egy évtizede harcol egymással, az augusztusra várható döntéssel csak egyikük lehet a nyertes. A többi öt régióból is legfeljebb egy-egy pályázó osztozhat majd összesen 4,5 milliárd forint onkológiafejlesztési pénzen, ami – nagyjából egyenletes elosztást feltételezve – kórházanként az egymilliárdot is csak az önkormányzati önrésszel együtt érheti el. Ebből kellene a patológiát, a képalkotó és laboratóriumi diagnosztikát, a sugárterápiát, a sebészetet és a kemoterápiát korszerűsíteni – ám ennyiből legfeljebb egy-egy részterület feljavítására futja.
A Kékgolyó utcában, ahol már a kiviteli tervek is megvannak az uniós támogatás felhasználására, 2012 tavaszáig kell elkészülnie egy sebészeti tömbnek, műtőkkel és fekvőbeteg-osztályokkal; új, a mainál bővebb hely jut a kúraszerű ellátásra, a bejáró betegek kemoterápiás kezelésére. Felújítják a diagnosztikai tömböt is, ám a nagy értékű berendezések száma nem nő, a régi helyett egy új MRI-készülék érkezik. Így nem várható, hogy az OOI saját statisztikája szerint 56 napos sugárterápiás, több mint egy hónapos CT-s és két hónapot is meghaladó mammográfiás várólista lerövidüljön. Ráadásul a HVG legfrissebb értesülése szerint kútba esett az a terv, amely szerint a Kékgolyó utcai telken magánbefektetésből – 8 milliárd forintért – 300 ágyas onkológiai rehabilitációs központ épült volna (HVG, 2010. április 3.). A hiánypótló intézmény létrehozásához a pályázati anyagot megvásárló olasz befektetői társaság számos garanciát követelt, amelyeket azonban nem kapott meg. E biztosítékok nélkül a befektetőjelöltek túlságosan kockázatosnak találták a projektet.
Miközben az egyetemi központok és a megyei kórházak a pályázatírásra koncentráltak, viszonylag kevés figyelmet keltett az a tavaly év végén megjelent miniszteri rendelet, amely újra szabályozta az egészségügyi ellátók működéséhez szükséges minimális feltételeket. A július 1-jén életbe lépő jogszabály drámai módon ronthatja az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét. Ha a rendeletet az új kormány nem vonja vissza, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szűk egy hónap múlva csak azoknak a szolgáltatóknak a működési engedélyét hosszabbíthatja meg, amelyek a jogszabályban leírt feltételeknek megfelelnek. Ideiglenes működési engedélyt már nem adhat, holott korábban számos – nemcsak onkológiai – ellátó így kapott haladékot. Mostantól a feltételek hiánya az adott ellátás megszüntetését kell hogy jelentse.
A nagy tekintélyű szakmai kollégiumok ajánlásai alapján jogszabályba foglalt minimumfeltételeknek az onkológiai centrumok és a klinikai onkológiai osztályokat működtető intézmények kétharmada (22 kórház) nem felel meg, mert nem tudja maradéktalanul produkálni a megkívánt orvoslétszámot – derül ki egy, a napokban készült elemzésből. A legkritikusabb helyzetű osztályok kiesése országszerte 150 ággyal – 8 százalékkal – csökkentené a rákbeteggyógyító fekvőbeteg-kapacitásokat. A rendelet betű szerinti értelmezése – a szakorvosok, mindenekelőtt az ötéves gyakorlattal rendelkező sugárfizikusok hiánya miatt – megfelezné a sugárkezelésben részesíthető hazai betegek számát. Így aligha kerülheti el a nemzeti erőforrásokért felelő új miniszter, Réthelyi Miklós, hogy e kormányrendelet felülvizsgálatát is felvegye a haladéktalan döntést igénylő feladatok listájára.
GÁTI JÚLIA