Hová mész te?

Könnyűzenei fesztiválok jönnek (például az idén debütáló agárdi Part Fesztivál) és megszűnnek (mint a két év után kiesett zánkai BalaTone), de a lényeg marad, a nyári fesztiválozás öröme. A HVG a lehetőségek közt tallózott.

  • HVG

A magyarok a fesztiválok népévé lettek – bizonygatja a Magyar Turizmus Zrt. friss felmérése. A cég által a fesztiválok évének kikiáltott idei esztendőben – a kiadvány állítása szerint – a lakosság kétharmada tervezi, hogy ellátogat valamelyik többnapos hazai mulatságra.

A kutatás további eredménye, hogy a cég szerint tízből kilencen meg tudnak nevezni legalább egy magyarországi fesztivált, a legnépszerűbb, egyúttal legismertebb a Sziget és a Debreceni Virágkarnevál. Ám ha az előző évek valamenynyire is támpontot adnak, a legtöbben mégsem az ilyesfajta bulikon jelennek meg. A megkérdezettek majd egyharmada megfordult a gasztronómiainak mondott fesztiválok valamelyikén. Ezt követik közel 19 százalékkal a könnyűzenei fieszták, megelőzve a 17 százalék által preferált, hagyományőrzőként besorolt rendezvényeket. A soproni Sziget-kistestvér, a Volt népszerűsége holtversenyben áll a Mohácsi Busójárással, a Hegyalja pedig a Csabai Kolbászfesztivállal. Könnyűzenei dzsemborikkal idén is Dunát (Tiszát, Oltot) lehet rekeszteni. Pár órás vonatozásra, autózásra esnek egymástól a helyszínek Magyarországon belül, sőt a határon túl is, Sankt Pöltentől Marosvásárhelyig, Pöstyéntől Újvidékig (lásd térképünket az 54. oldalon). Igaz, a zánkai BalaTone Fesztivál csak két évet élt, tavaly már nem rendezték meg. A magyar tenger kevésnek bizonyult – oda vonzza a látogatókat az évről évre biztosabb lábakon álló Sound is –, a kizárólag hazai fellépőket felsorakoztató rendezvény nem tudott igazán gyökeret ereszteni. De máris ott van helyette a fesztiválpalettára idén új árnyalatot hozó agárdi Part, amely kizárólag r 'n' b-, hiphop- és reggae-fellépőket vonultat fel a Velencei-tó partján. A helyszínválasztás telitalálat, a szervezők pedig a stílus világnagyságait hívták el.

Végel Dániel

 A Sziget „mínusz első” napján búcsúzik majd a Kossuth-díjas dalnok Lovasi bandája, a Kispál és a Borz, addig azonban végighaknizza a fesztiválszezont. (Lovasi Kiscsillagként azután is folytatja.) De a Pannonia All Stars Ska Orchestra, a Tankcsapda és a Quimby is – némi túlzással – ott van mindenütt, ahol kempingben sörsátor, pálinkaház és legalább egy színpad áll. A fieszták külhoni szereplői is bebarangolják a Kárpát-medencét. Ha már erre járnak, többfelé is leszerződnek. A megfizethetetlenül drága (több százezer dolláros) sztárokat leszámítva – amilyen például a U2 vagy a Red Hot Chilly Peppers – külföldön és itthon is többé-kevésbé ugyanazok a nevek szerepelnek a nagyobb fesztiválok „line up”-jában a húzónevek közt. Így már nem feltétlenül kell elutazni külföldre egy-egy zenekar koncertje miatt. Az idei év slágerfellépői között van a német metálzenekar, a Rammstein, az elektronikus zene egyik kiemelkedő bandája, a The Prodigy, a rockot játszó brit Muse, a svéd The Hives és az ausztrál Wolfmother.

Nagy meglepetésekre nem igazán lehet számítani. A Green Day (Novarock Fesztivál), a Faith No More (Exit) mellett Billy Idol (Volt), az őszinte Motörhead (Hegyalja) vagy az IronMaiden (Sziget) megbízható produkciók, akárcsak a digitális csűrdöngölés olyan úttörőinek műsora, mint a Chemical Brothers (Balaton Sound, Exit), Tricky (Balaton Sound, Félsziget) vagy a Massive Attack (Frequency). A partifejek egyik utolsó mentsvára, Ozora szintén biztos tipp a „bitzenék” kedvelőinek.

 A szülők-nagyszülők generációja sem marad ki a szórásból. Nekik Hobo (Rockmaraton), az Omega (Volt), a Beatrice (Hegyalja), Komár László (EFOTT) és Kovács Kati (Fishing on Orfű) – akit a Qualitons alig harmincas zenészei vettek rá a nótára – szolgáltatja majd a talpalávalót. És persze nem marad öröm nélkül Ákos (Hegyalja, Volt, EFOTT), és az Edda (Rockmaraton) rajongótábora sem. Mindemellett számos dzsemborin külön színpadot kapnak a feltörekvő amatőrök is. Orfűtől Marosvásárhelyig pörögnek majd a garázsbandák, a gimirapperek és a gyerekszoba-dj-k.

Filep István

 A mulatság biznisznek sem utolsó. Válság ide vagy oda, a tavalyi Sziget Fesztivál 390 ezer látogatót és 150 millió forintos nyereséget hozott. Az üzleti modellben egyre kreatívabb fizetési módozatok jelennek meg. A tavaly bevezetett, csoportmérettől függően kedvezményes diákjegyek hihetetlen pezsgést hoztak a fesztiválpartner-keresésben, ami reklámnak sem utolsó. Idén az idehaza eddig legfeljebb parkolásra, autópálya-használatra vagy filmletöltésre használatos mobilfizetés debütál.

Lapzártánkkor úgy állt, hogy „főidőben”, vagyis az esti koncertekre percenként 70 forintért lehet majd bemenni, míg „mellékidőben” 35 forintot kell leperkálni minden egyes Sziget-percért. Ez azt jelenti, hogy egy kétórás kinntartózkodás – amibe egy átlagos koncert belefér – 8400 forintba kerül, míg egy kétórás matiné 4000-be (13 500 fölé akkor sem megy a számla, ha valaki kilépéskor elfelejti elküldeni a deaktiváló sms-t). Úgy tudjuk, más rendhagyó szolgáltatásokkal is előrukkol a rendezvénypartner mobilcég: lesz például sms-sel működő kávéautomata, sőt a hírek szerint talán tequilát is lehet majd kapni emelt díjas üzenetért. A nyárzáró Szegedi Ifjúsági Napok újdonságként a környezettudatosságot erősíti: a visszaváltható pohár és a komposztálható étkészlet mellett meghonosítja a Szigetről már ismert silent discót, ahol is a táncolni vágyók – fülhallgatókkal – reggelig üvöltethetik a talpalávalót anélkül, hogy a már nyugodni tért látogatókat zavarnák.

Hozzászólások