Hazai eper 550 forinttól – hirdette a hét elején egy út menti zöldséges Budapest határában. A Vámház körúti csarnokban, minőségtől és eredettől függően, 400–880, a Fehérvári útiban 570–1190 forintért kínálták a szamóca kilóját. Ennél olcsóbban juthattak hozzá a gyümölcshöz azok, akik nem sajnálták a fáradságot, és a sok helyen meghirdetett szedd magad akció keretében, kilónként 300 forint körüli áron maguk gyűjtötték be a földiepret. A termelők beszámolói szerint a múlt héten a másodosztályú eperért 400, az első osztályúért 700 forintot kínáltak a felvásárlók. „Nem rosszak az árak a tavalyiakhoz képest” – értékelte a helyzetet a HVG-nek a termelők szemszögéből Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Információi szerint egyes termőhelyeken 20-30 százalékkal is nőtt a termőterület; a bővítésben jeleskedő fóliások számára gyakorlatilag befejeződött a szezon, és – ahogyan Lux fogalmazott – „nem volt panasz az árakra”.
Horváth Szabolcs
Persze nincs mindenütt így, a szamóca érzékeny növény – csakúgy, mint a termelői. Többet be ne tegye a lábát a Szentendrei-szigetre – tanácsolták a gazdák a felvásárlónak, amikor az léáron, 80 forintért akarta megvenni tőlük az epret. „Csak a szedési költség 200 forint kilónként” – indokolta vehemenciájukat a Tahitótfaluban 1,2 hektáron epret termelő Vaczó Sándor. A felvásárló fantáziáját vélhetően az indította be, hogy a vihar, illetve a heves esőzések jelentős kárt okoztak az ültetvényekben, és a szemek egy része megbarnult, piacképtelenné vált. Vaczó számításai szerint az ő bakhátas termesztéstechnológiájú ültetvényén 30 százalékos lehet a kiesés, ami részben a sérülésekből, részben a nedves időben terjedő gombabetegségekből ered. Utóbbiak ellen ebben az időszakban már nem is érdemes védekezni. A hagyományos, az összes indát meghagyó, úgynevezett szőnyegborításos termesztési módszerrel még nagyobb arányú lehet a kár. A normál időjárási körülmények között a bakhátas technológiával 80-90 százalékos arányban első osztályú epret szüretelő Vaczó szerint 400 forintos felvásárlási ár alatt a termelés veszteséges lenne.
A viharok és az eső miatt kieső hazai epermennyiséget részben vagy egészében pótolhatja a megnövekedett termőterület – vélik szakmai körökben, bár erről a Fruitvebnek nincsenek pontos adatai. A gazdák és a kereskedők ettől függetlenül arra számítanak, hogy az árakra a magyar eper esetleges hiányának sem lenne hatása, mert a kereskedők importból fedeznék az igényeket – az esetek jelentős részében a külföldi árut is magyarként feltüntetve. A szakmai szervezet felmérései szerint a meggy, a cseresznye, a kajszi leveleinek és a termésnek is ártott az időjárás, ahol pedig a jég elverte a gyümölcsöst, ott pótolhatatlan a kiesés. A dinnyének is szüksége volna már a melegre, ehelyett a múlt heti viharok a dél-békési termőtájon hektáronként 700-800 ezer forintos károkat okoztak, mivel sok helyütt a palánták 70-80 százaléka is elpusztult. A termelők most azzal próbálkoznak, hogy a palánták helyére magot ültetnek, így augusztus közepére még beérhet a dinynye, amelyből – állítják a piacot ismerők – jut még exportra is. A Fruitveb felmérései szerint zöldségfélékből 15 százalékos lehet a terméskiesés, és az idén is a vásárlók malmára hajtja a vizet, hogy a magyar termékek megjelenése idején a mediterrán országokból érkező import leszorítja az árakat.
A múlt héten még 20 százalékot, a hétvégi esőzések és viharok után már 30 százalékot közelítő terméskiesésről beszélt a HVG-nek Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ez a búzánál a legóvatosabb becslések szerint is meghaladja az egymillió tonnát. Az 50 ezer hektár ártéri területen az állami vis maior keretből számíthatnak kártérítésre a gabonatermelők, egyebütt pedig a nemzeti kárenyhítési alapból juthatnak némi kompenzációhoz. Utóbbiba a gazdasági társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak kötelező a belépés (a díj a szántóföldi növények után 800 forint hektáronként). Tavaly az aszály sújtotta gabonatermelők kaptak belőle enyhítést, bejelentett káruk 20 százalékának erejéig.
A múlt hét végén országosan 130-150 ezer hektár szántó volt belvizes, de ennél jóval nagyobb területre nem lehetett munkagépekkel rámenni. Így a kukorica vetése is akadozott, márpedig ahol ezt nem tudták elvégezni, június 1-je után már csak a kisebb termést hozó, korai érésű hibridekkel próbálkozhatnak a termelők – utalt egy újabb terméskiesési faktorra Vancsura. Mivel a felázott talaj nemcsak a vetést, hanem a növényvédelmet is akadályozza, múlt pénteken – a GOSZ szerint ezúttal időben – az agrárkormányzat bizonyos vegyszerekre engedélyezte a légi permetezést. Ez Vancsura szerint az intézkedéstől számított bő tíz napban még javíthat a kalászosok minőségén, visszaszoríthatja az esős időjárás miatt terjedő gombabetegségeket. A GOSZ-elnök úgy számol, ebben a néhány napban több százezer hektárt is lepermetezhetnek, és bár a légi szórás költsége másfélszerese a hagyományosnak, a kiadás megtérülhet.
A kieső termésmennyiséget valószínűleg a gabonapiacon sem pótolja majd magasabb ár, mivel az aratáskor még több mint egymillió tonna ókészlet lesz a raktárakban. Vancsura szerint ezen a helyzeten csak az változtathat, ha egész Európában a magyarországihoz hasonló mértékben csökken a termés.
KELEMEN ZOLTÁN
