Rosszkedvű ébredéssel zárult az ausztrál sörpiac felét ellenőrző Foster's merész álma. A cég abban bízott, hogy a bortermelésbe és -kereskedelembe is beszállva megerősítheti szeszipari pozícióit, és olyan óriásokkal szállhat versenybe, mint a brit Diageo vagy a francia Pernod Ricard. Az elképzelés nem jött be. Az ötletgazda vezérigazgató, Trevor O'Hoy, már két éve lemondásra kényszerült. A múlt héten pedig utódja, Ian Johnston – aki azzal írta be a nevét a sporttörténelembe, hogy 13 éves korában evezőskormányosként részt vett az 1960-as római olimpián, és ezzel a mai napig az övé a legfiatalabb ausztrál olimpikon címe – bejelentette az üzletág leválasztását.
A jövő év első felében lezárni tervezett ügylet keretében külön tőzsdei cégbe viszik a borérdekeltségeket. A manőver nyomán a Foster's 1,3 milliárd ausztrál dollár (1 ausztrál dollár = 187 forint) veszteséget ír le, de összesen ennek csaknem a dupláját, 2,5 milliárdot bukik a kalandon.
A bortúra azzal kezdődött, hogy a Foster's 1996-ban megvette az ötödik kontinens leghíresebb szőlőtermelő régiójában, a Barossa-völgyben található Mildara Blass pincészetet. A 7 milliárd ausztrál dollárt fölemésztő felvásárlási láz utolsó, legköltségesebb, 3,2 milliárdot jelentő mozzanata a legnagyobb ausztrál bortermelő, a Southcorp 2005-ös bekebelezése volt – ma már úgy vélik, túl sokat fizettek érte.

Az eredmény papíron jól mutatott. A Foster's az amerikai Constellation Brands után a világ második legnagyobbja lett a borpiacon. Keresett márkái – mint a Penfolds, a Lindemans, a Rosemount vagy a Wolf Bass – révén erős pozíciókat épített ki Nagy-Britanniában, az USA-ban, Kanadában, Kínában és Németországban. Három éve a bor még a 40 százalékát hozta a vállalatcsoport nyereségének, azóta viszont szinte minden összeesküdött az üzletág ellen. Ausztráliában két aszályos évet tavaly végre esős követett, ám a bőséges termés a legrosszabbkor jött. A világ borpiacán a recesszió miatt visszaesett a kereslet, miközben a kínálat hatodik éve 25–28 milliárd liter között mozog. Ausztráliában állítólag 95 millió karton bor porosodik raktárakban, és a termelők irtják a szőlőültetvényeket, Franciaországban etanolt készítenek az eladhatatlan nedűből, a kaliforniai Napa-völgyben a pincészetek a bankoknál kopogtatnak új hitelekért.
A tőzsde is úgy értékelte, hogy a Foster's ballaszttól szabadul meg: a tavaly a 2,5 milliárd dolláros sörforgalom mellett 2,2 milliárdot hozó borüzletág leválasztásának híre 9 százalékot dobott a cég részvényárfolyamán. A papírok drágulásában szerepet játszott az is, hogy elemzők úgy vélik, az újra a sörre összpontosító vállalat nagyobb riválisainak felvásárlási célpontjává válik. Szinte mindenkit szóba hoztak vevőjelöltként. A több mint 6600 embert foglalkoztató, júniusban záruló pénzügyi évére – még a borral együtt – 1,08 milliárd ausztrál dolláros bruttó nyereséget váró társaság fölkeltheti a világ egyik legnagyobb sörgyára, a brit–dél-afrikai SABMiller érdeklődését, utóbbi jelenleg a Foster's-termékek előállításának és forgalmazásának jogával rendelkezik az USA-ban.
Az ausztrál cégért esetleg harcba szállók között emlegetik a részvények 5 százalékát már birtokló – de az esetleges akvizícióhoz nagyobb szövetségest, például a dán Carlsberget bevonni kénytelen – Molson Coorst éppúgy, mint a felvásárlásokhoz 4,6 milliárd USA-dollár likvid pénzállományt felhalmozó japán Asahi Breweriest. Szóba jöhet a Coca-Cola ausztráliai palackozója, a Coca-Cola Amatil is, amely az ötödik kontinensen a SABMillerrel alkotott vegyesvállalatában forgalmaz üdítőt.
A Foster's – amely hazai riválisával, a nemrég a japán Kirin Holdings sörgyár által felvásárolt Lion Nathannal az ausztrál piac 95 százalékát ellenőrzi – nyolc országban (Ausztrália, Írország, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország és Svédország) tart fenn saját üzemet, és további 130 államban forgalmazzák jól ismert kék címkés lager sörét. Bár a cég büszkén hirdeti, hogy neve „ausztrál nyelven” egyet jelent a sörrel, az alapítói amerikaiak. Az ír származású testvérpár, William és Ralph Foster 1887-ben azzal a szándékkal érkezett New Yorkból Melbourne-be, hogy sörfőzdét nyitnak. Egy évre rá csapolták az első Foster'st, ami gyorsan sikert aratott, mert a fivérek ingyen szállították a hűtésükhöz a jeget a boltosoknak.
A névadók hamar túladtak cégükön, és visszatértek hazájukba, a Foster's név pedig majdnem eltűnt, amikor a sörfőzde 1907-ben beolvadt a Carlton and United Breweries (CUB) társaságba, amely csak a Queensland és Nyugat-Ausztrália szövetségi államból érkező megrendelések miatt tartotta meg a márkát. Mára fordult a kocka, a CUB a cégcsoport sörüzletága. Az 1970-es évek elején a Foster's megkezdte nagy-britanniai és amerikai terjeszkedését, amit sportszponzorációja mellett jól megválasztott reklámembereinek is köszönhetett. A leghíresebb közülük a színész Paul Hogan volt, aki az ausztrál turizmusnak is számos szolgálatot tett, és a Foster's népszerűségéhez is hozzájárult Crocodile Dundeeként.