Viccesnek minősítette Ficsor Ádám szocialista képviselőnek az azóta vidékfejlesztési miniszterré ütött Fazekas Sándorhoz intézett kérdését Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Ficsor arról érdeklődött Fazekas bizottsági meghallgatásán, egyetért-e a leendő miniszter Koncz Ferenc fideszes honatyával, aki szerint újra megnyitható a bezárt szerencsi cukorgyár. Font arra hivatkozva találta mókásnak a kérdést, hogy szerinte Gráf József korábbi, MSZP-s agrárminiszter is megszavazta az Európai Unió cukorpiaci reformját, és „ezzel tönkretette még az utolsó cukorgyárat is”.
Font nemcsak arról feledkezett meg, hogy az uniós cukorpiaci reform előtt működő öt gyárból a kaposvári megmaradt, hanem arról is, hogy a kabai kivételével a gyárbezárásokat – kihasználva, hogy az unió bőkezűen támogatja a termelés megszüntetését – a cukorrépa-termelők kényszerítették ki. Elsőként, 2006 decemberében a kabai cukorgyárat üzemeltető Eastern Sugar Zrt. nyújtotta be szerkezetátalakítási programját és adta vissza több mint 108 ezer tonna cukorkvótáját – tonnánként 730 euró fejében. Egy évvel később ugyanezt tette a petőházi és a kaposvári gyárat működtető, az osztrák Agrana érdekeltségében lévő Magyar Cukor Zrt., valamint a szolnoki és a szerencsi cukorgyárak gazdája, a német Nordzucker AG tulajdonolta Mátra Cukor Zrt. is, bár ekkorra 625 euróra csökkent az egy tonna kvóta visszaadásáért járó uniós pénz.
Eredetileg mindkét cég csak az egyik gyárát zárta volna be. Csakhogy – emlékeztetnek cukorpiaci szakértők – 2007-ben két körülmény is arra sarkallta a répatermelőket, hogy ne fogadják el a cukorgyárak által ajánlott szerződést. Egyrészt az, hogy a reform második ütemében az unió megemelte a termelőknek a cukorrépa szállítási jogáért fizetendő összeget, másrészt az, hogy ekkor szökött magasba a gabona, a kukorica és az olajos növények ára, emiatt sokan úgy gondolhatták, jövedelmezőbb lesz más növényre cserélni a cukorrépát. Azóta úgy tűnik, hosszú távon ez nem igaz: a cukorrépa nyereségesebb a gabonánál, és főleg stabil jövedelmet biztosít. A kvótájukat leadó termelők azonban egyelőre nem panaszkodnak, a cukorrépa-termelés feladása fejében kapott tonnánként 43 euró egyszeri támogatást a szakértők szerint 5-10 év alatt tudták volna megkeresni.
A három gyártó összesen 301 ezer tonna kvótáról mondott le (lásd táblázatunkat a 61. oldalon), így maradt Magyarországnak, pontosabban a Magyar Cukor Zrt.-nek évi 105 ezer tonna cukortermelési lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelés csak a felhasználás harmadát képes fedezni, a többi importból érkezik. A kvótáról való lemondásért a három gyártónak együttesen 47,8 milliárd forintot fizetett ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az uniós pénz forrása a Brüsszel által a reform keretében létrehozott szerkezetátalakítási alap, amelybe a gyártók a megtermelt cukor után kilónként 25–40 forintnyi összeget fizettek be. Mindezt három évig – feltéve, hogy ezalatt nem adták vissza kvótájukat. Az MVH-tól kapott adatok szerint a kaposvári gyárát meghagyó Magyar Cukornak – egyelőre legalábbis – nem volt jó üzlet a cukorpiaci reform, a másik két cég ellenben többet vett ki az alapból, mint amennyit befizetett. A Magyar Cukor ugyanis 14,6 milliárd forinttal járult hozzá a szerkezetátalakítási alaphoz, a Mátra Cukor 10,8 milliárd, az Eastern Sugar pedig 3,5 milliárd forinttal. (Az alap feltöltésébe hármukon kívül az izocukorgyártó szabadegyházi Hungrana Kft.-nek is be kellett szállnia 10,5 milliárd forinttal.)
Horváth Szabolcs
A gyárbezárások után a répatermelők összesen 24,5 milliárd forinthoz jutottak a termelési jogról való lemondás fejében. A termelők ugyanakkor nem csak a szerkezetátalakítási alapból kaptak pénzt. Azok a gazdák, akik tovább termelnek, 2009-ben és az idén a magyar költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatást is kaptak vagy kapnak, összesen 3,6 milliárd forintot. Az agrárkormányzat tavaly meghirdetett egy úgynevezett diverzifikációs programot is, amelynek keretében a cukorrépa-termeléssel felhagyó gazdák mellett a térség más gazdálkodói, illetve önkormányzatok is igényelhettek támogatást. Ebből az MVH adatai szerint a Magyar Cukor Zrt. exbeszállítói 2,6 milliárd forinthoz jutottak.
A gyártók által igényelt szerkezetátalakítási támogatás felhasználását az unió szigorú szabályokhoz köti. A támogatásként kapott pénzből teljesen le kellett szerelniük, és cukorgyártásra alkalmatlanná tenniük a gyáraikat, állniuk kellett a környezetvédelmi kiadásokat, a munkahelyüket elvesztők számára pedig szociális juttatásokat kellett biztosítani. A cukorgyári területek újrahasznosításáról egyelőre csak Kabán vannak konkrét tervek. Igaz, ott szinte a bezárás után azonnal bejelentették, hogy bioetanol-üzemet építenek, 2007-ben még az alapkövet is elhelyezte Gráf József akkori agrárminiszter, de az égbe szökő kukoricaárak eltántorították a beruházókat. Idén márciusban elvileg feléledt a projekt, mivel az előző kormány kiemelt beruházássá minősítette az évi közel 300 ezer tonna kukoricát feldolgozni képes üzemet. Áprilisban pedig az volt a hír a volt kabai cukorgyárról, hogy 850 millió forintos ráfordítással – amelyből 430 millió forint uniós forrás – ipari parkká fejlesztik. A petőházi gyár 43 hektáros területén még folyik a rekultiváció, de néhány vállalkozás már beköltözött a telephelyre bérlőként.
Annyira Szerencsen is előrehaladt a cukorgyár felszámolása, hogy nagy kockázat nélkül ki lehessen jelenteni: kampánybeli kósza ötletnél nem lehet több a cukorgyár újraindításának felvetése. A szerencsi körzetben képviselővé választott Koncznak ugyanakkor az is szemet szúrhatott, hogy a megmaradt cukorrépa-termelők a korábbi tonnánkénti 4,5 euró helyett már több mint 11 eurós támogatást kapnak. Cukoripari szakértők azt is megjegyzik, hogy a – 2015 szeptemberéig érvényes – mai szabályok szerint kvóta nélkül nem lehet cukrot gyártani. Koncz a választások előtt még azt nyilatkozta, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén megkísérli visszaszerezni a leadott cukorkvóta egy részét. Fazekas viszont miniszterjelölti meghallgatásán már csak annyit mondott, hogy „meg kell vizsgálni” a szerencsi gyár esetleges beindítását – ennél többre nem is juthat a kormány.
KELEMEN ZOLTÁN
