Az ajkakat a kürt szájába kell szuszakolni, a pofazacskókat ellazítani, majd fújni a levegőt, ahogy a tüdőn kifér. A helyi szurkolói szokásokban járatlanok számára valahogy így írják le a dél-afrikai futballmeccsek elmaradhatatlan zajkeltő eszközének, a vuvuzelának a használatát. Az egyméteres műanyag kürtöt a vébé részt vevő nemzeteinek textilből készült zászlaival vonják be, és árulják hivatalos boltban, utcán és a kereszteződésekben piros lámpánál.
A vuvuzela nevéről és eredetéről megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint a kifejezés zulu eredetű, és egyszerűen azt jelenti, zajt csapni. Mások úgy vélik, a bádogvárosok népének zuhanyrózsára alkalmazott szlengjéből ered, mert a formája erre a hétköznapi tárgyra utal. A „dél-afrikai Fradi”, a johannesburgi Kaizer Chiefs vezérszurkolója magának követeli a feltalálói jogokat, és azt állítja, az ősvuvuzelát biciklidudából és egy vízvezetékdarabból alkotta. A szkeptikusok szerint az első szállítmány műanyag kürt az 1980-as években az USA-ból érkezett az országba, és az importőr olcsón futballrajongóknak adta el, amikor szabadulni akart a készletétől. A kulturális gyökereket kutatók pedig arra emlékeztetnek, hogy Afrika-szerte évszázadok óta hagyomány, hogy a falu lakóit a kudu (csavart szarvú) antilop fejdíszéből készült kürttel hívják össze.
Már egyetlen vuvuzela megszólalása is képes megremegtetni a dobhártyát, egy egész stadionnyi pedig úgy hangzik, mintha őrült elefántcsorda trombitálna. A pretoriai egyetem egyik professzora megmérte, hogy a vuvuzelával akár 130 decibeles zajt is képes kelteni képzett használója, ami légkalapáccsal ér fel, és a környéken állóknak halláskárosodást okozhat. A világbajnokságra készülő csapatok egy része a tavalyi dél-afrikai Konföderációs Kupán ismerkedett meg a kürttel, és rögtön panaszt emelt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél (FIFA), amely azonban az afrikai hagyományok védelmére hivatkozva nem tiltotta be az extrém zajkeltő eszközt. Legutóbb Bryan Robson, a dél-afrikai csapattól felkészülési mérkőzésen 4:0-s vereséget szenvedett thaiföldi válogatott angol szövetségi kapitánya panaszolta, hogy a vuvuzelaorkánban képtelen volt kommunikálni a pályán lévő játékosaival és azok egymással. Fanyar vélemények szerint ez lehet a dél-afrikai válogatott legfontosabb taktikai fegyvere.
A másik elmaradhatatlan szurkolói kellék a makarapa, a színes – jellemzően sárga – műanyag munkavédelmi sisakból kifaragott és feldíszített fejfedő. Kitalálója bizonyítottan a Kaizer Chiefs másik nagy rajongója, a civilben takarító, jelenleg 52 éves Alfred Bayoli, aki 1979-ben farigcsálta magának az első, afrikai motívumokat ábrázoló kalpagot. Először a barátainak készítette, majd az utcán árulta, és a vébé közeledtével – immár fia menedzselése mellett – főállású gyártója lett, Johannesburg egyik negyedében lévő üzemében. Ötletét persze másolják, de ő reméli, a makarapának akkora sikere lesz, hogy a következő, 2014-es brazíliai világbajnokságra is rengeteget szállíthat majd.
