A Pécsre hulló csapadék egyetlen kis patakon, a Pécsi-vízen keresztül tud távozni a városból. E vízfolyást a napokban nemcsak az aktuális eső terhelte, hanem a Tettye-patak által táplált városi víztároló is. Ebből ugyanis nagyobb felhőszakadáskor a felkavarodott, szennyezett vizet ki kell engedni. Szűk két hét alatt 300 ezer köbméter karsztvíz duzzasztotta fel a Pécsi-vizet, derékig érő árral borítva el a mély fekvésű, családi házas környéket. Május közepén ráadásul a Tettye egyik leeresztője is eldugult, a majdnem egy napig hömpölygő víz tönkretette az Európa Kulturális Fővárosa program keretében újonnan elkészült közteret és egy épülőfélben lévő sétálóutcát. Pécs nyugati részén pedig egy szénbánya ötvenes években létrehozott meddőhányója mögül több százezer köbméter víz szabadult ki, amely járműveket is feldöntve több utcát elöntött. A bajt az okozta, hogy a meddő mögötti önkormányzati területet évtizedek óta nem kezelték. A lesodort hordalék betömte a hányó alatt vezető alagutat, majd amikor néhány nap alatt több száz méter hosszú tó alakult ki, a csaknem 20 méteres vízoszlop kinyomta a dugulást, és bekövetkezett a katasztrófa.
Mindez megelőzhető lett volna – véli Kiss Tibor, a városi tulajdonú Pécs Holding ügyvezetője –, ha a csapadékszegény években is törődtek volna a vízelvezető rendszerrel. Ám a városüzemeltetés az egyéb beruházások mellett háttérbe szorult – mondta az ügyvezető. Miközben kiadványokat, egyesületeket, művészeket támogatott a város, Pécs jelentős részének nincs csapadékvíz-elvezetése. Mindig valami más tűnt fontosabbnak – füstölgött Kis Tibor.
FÓRIS GÁBOR
