„Jogbizonytalanságot és ezért (...) visszásságot okoz, hogy az 1962. évi IV. törvény hatálya alatt keletkezett vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről utóbb intézkedés nem történt. Így az érintett ingatlanok egy részének a tulajdoni lapján a vezetékjogra utaló bejegyzés nem szerepel.” Ekként indokolta 2005-ben Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa, miért kezdeményezte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternél a helyzet rendezését. A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog. Utóbbit bármely gazdaságilag indokolt használatra lehet alapítani, például átjárás, vízellátás és -elvezetés, pince, vezetékoszlopok, víz-, gáz-, csatornavezeték létesítése, kilátás biztosítása. A villamos energiáról szóló 1962-es törvény eredetileg a földben húzott kábelek után írta elő a szolgáltatónak a vezetékjog bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba, a légvezetékekre ezt csak az 1994-ben hatályba lépett törvénymódosítás tette kötelezővé, de nem visszamenőlegesen.
A Lenkovics indítványa alapján az Országgyűlés által 2007-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében a villamosenergia-hálózatot üzemeltetők 2012. október 15-éig kérhetik a földhivataloktól a vezetékjog bejegyzését a nem általuk tulajdonolt ingatlanokon legalább tíz évvel korábban épült és üzembe helyezett vezetékekre, oszlopokra és kapcsolóberendezésekre. Mintául a bányászatról szóló 1993. évi törvény szolgált, amely szerint a gázszolgáltatók 2009. december 31-éig kérhették vezetékjoguk földhivatali bejegyzését a 2004. január 1-je előtt létesített gázvezetékekre.
Horváth Szabolcs
E bejegyzésről azonban az érintett ingatlan tulajdonosa csak a vezetékjogot legalizáló földhivatali határozatból értesül, vagy akkor, ha valamilyen okból – például mert értékesíteni akarja a birtokát – kikéri a tulajdoni lapot a földhivataltól. Pedig a vezetékjog korlátozza az ingatlan használatát, ezért értékcsökkentő tétel. Megléte miatt például nem lehet a telek adottságai, illetve az építéshatósági besorolás által lehetővé tett épületet felhúzni, a vezetékek körüli védőövezetben pedig nem lehet bizonyos tevékenységeket folytatni, például sárkányt eregetni.
Értékcsökkenésre hivatkozva eddig többen kértek kártalanítást az energia- és gázszolgáltatóktól – mindhiába. Az ágazati törvények szerint ugyanis a vezetékjog megalapítása, illetve annak utólagos bejegyzése nem hoz létre az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket, így nem teremt jogalapot a kártalanításra. Emiatt az ingatlantulajdonosok megfellebbezték a vezetékjogok bejegyzéséről hozott földhivatali határozatokat, eddig azonban nem jártak sikerrel. A bíróságok azzal az indokkal utasították el a kereseteket, hogy a szolgáltatók törvényi felhatalmazás alapján kérték a földhivataloktól a vezetékjog bejegyzését. Ugyanerre hivatkozva nem foglalkozik a bíróság és a földhivatal azzal sem, hogy a vezetékek létesítését engedélyező több évtizedes hatósági határozatok alkalmatlanok a vezetékjogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére – mondta a HVG-nek az Elmű, a Tigáz és az E.On DDgáz vezetékjogai miatt pereskedő ügyfelét képviselő Szedlár Anna ügyvéd. Sokszor nincsenek is meg, vagy nem lelhetők fel a határozatok, illetve az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg, hogy a határozathozatalkor az akkori tulajdonos megadta-e a hozzájárulását, és történt-e kártalanítás. Megesett, hogy az illetékes bányakapitányság olyan hatósági bizonyítványt állított ki a gázvezetékről, amely nem az adott ingatlanra vonatkozó határozatra hivatkozott, vagy olyan ingatlanra jegyeztek be gázszolgáltatói jogot, amelyen nem is található vezeték.
Csikai Klára ügyvéd az Alkotmánybíróságtól kéri a vezetékjogról szóló rendelkezések megsemmisítését. Ám az AB már egy korábbi határozatában nem talált kivetnivalót abban, ahogy az Országgyűlés rendezte a jogtalanságot. Ráadásul az ezt kezdeményező Lenkovics 2007-től a taláros testület tagja.
CSABAI KÁROLY
