- Írország (1937)
„A legszentebb Szentháromság Isten nevében, akié minden hatalom, és akitől mint végzetünktől, mind az emberek, mind az államok tevékenysége ered, mi, Írország népe, alázatosan elismerve kötelezettségeinket a mi Urunk, Jézus Krisztus felé, aki átsegítette atyáinkat évszázados megpróbáltatásaikon (...) ezennel elfogadjuk, törvénybe iktatjuk, és magunknak adományozzuk a jelen Alkotmányt.”
- Németország (1949)
„Isten és ember előtti felelőssége tudatában, attól az akarattól áthatva, hogy mint az egyesült Európa egyenjogú tagja a világbékét szolgálja, a német nép alkotmányozó hatalmánál fogva meghatározza az alaptörvényét.”
- Görögország (1975 – magát az alkotmányt azóta többször módosították)
„A Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Szentháromság Isten nevében, az Ötödik Görög Felülvizsgáló Parlament elhatározása alapján...”
- Lengyelország (1997)
„Mi, a Lengyel Nemzet – a Köztársaság valamennyi polgára, mindazok, akik hisznek Istenben mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket (...) ismerve felelősségünket Isten és saját lelkiismeretünk előtt...”
- Svájc (2000)
„A Mindenható Isten nevében...” (kezdőformula)
- A nemzeti összetartozás napját június 4-ére kitűző magyar törvény (2010)
„Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni...”
