Mezőhegyesi félvér – ilyen, szakmai berkekben igazi magyar fajtájúnak tartott lovak tenyésztésével foglalkozik 10 hektáros szatymazi birtokán Novák Pál és élettársa, Nagy Marianna. Az ingatlant 1993-ban egy magánszemélytől vásárolták, irataik tanúsága szerint tehermentesen. Azóta harminc lovat nevelnek ott, istállókat, vendégházat építettek, sőt a telep köré 1999-ben 4 hektáros véderdőt is telepítettek. Először 2003-ban értesítette őket a Geofor Föld- és Bányamérési Kft., hogy telküket átszeli egy 1983-ban épített, Városföld és Algyő közötti nagynyomású gázszállító vezeték. Amikor ugyanis az ingatlan – több ezer másik telekkel együtt – új helyrajzi számot kapott, a földhivatal elmulasztotta visszajegyezni a Mol szolgalmi jogát (lásd Törvényerő című írásunkat).
„A vezeték nagyjából egy méter mélyen van a földben, mi pedig mélyszántással, vagyis 60 centiméterre lazítva a talajt, erdőt telepítettünk a területen” – ecseteli a HVG-nek Nagy Marianna, hogy nem is tudták, milyen veszélyben voltak. A Mol által tulajdonolt, annak gázvezetékeit üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél viszont azt mondták a HVG-nek, hogy Novákék telkén is voltak nyomvonaljelzők – mint mindenütt, ahol üzemelő vezeték fut a földben –, azokat látniuk kellett volna a telek megvásárlásakor. „Sem az erdőmérnök, sem a hatóság emberei nem látták a jelzéseket” – köti az ebet a karóhoz Nagy Marianna. Szerinte az az igazi rejtély, vajon az FGSZ szakemberei a vezetékek repülőgépes nyomvonal-ellenőrzésekor miért nem vették észre, hogy ők erdőt telepítettek a vezetékre, és többek között egy nagyobb istállót is építettek a biztonsági sávban.
A konfliktus akkor mélyült el, amikor a Central Geo Bányamérési Kft. – a vezetéképítéssel megbízott OTF Fővállalkozó Zrt. birtokrendezési ügyekre szakosodott alvállalkozója – 2007-ben jelezte Novákéknak, hogy újabb gázszállító vezetéket fognak elhelyezni a telkükön, és ezért 780 ezer forintot ajánlott nekik kártalanításul. Az FGSZ anyavállalata, a Mol ekkor kezdte ugyanis előkészíteni a szőregi gáztározóhoz vezető, Városföldtől Algyőig húzódó úgynevezett stratégiai gázvezeték építését. „Az ingatlan értékcsökkenéséhez képest komolytalannak gondoltuk ezt az összeget, és szerettük volna, ha kissé módosítják a vezeték nyomvonalát. A tervezett helyen ugyanis trágyatárolót szerettünk volna építeni, ehhez már építési engedélyt is kaptunk” – mondta Nagy. Azért kellett sietniük, mert egy 2006-os kormányrendelet szerint az „öt állategységnél” nagyobb állattartó telepeken 2011 végéig kötelező megépíteni az említett létesítményt, máskülönben a telepet egy éven belül felszámolják.
Mivel az egyezség nem jött létre, a Central Geo a bányatörvény előírásainak megfelelően a közigazgatási hivatalhoz fordult, hogy utóbbi – nemzetgazdasági érdekből épített gázvezetékről lévén szó – alapítson az ingatlanon szolgalmi jogot. Csakhogy Novákék kétségbe vonják az ügy nemzetgazdasági vonatkozását is, mivel a Mol a szükséges 1,2 milliárd köbméteresnél 700 millió köbméterrel nagyobb tározót épített Szőregen, azaz kapacitása egy részét kereskedelmi célra használja. Folytatódott az egyezkedés, és a Central Geo 2008 májusi ajánlata már 15,5 millió forintra szólt. Ezt Novákék már elfogadták, csupán azt kérték, hogy pár méterrel módosítsák a vezeték nyomvonalát, továbbá a Central Geo hozzon egy adóhivatali igazolást arról, hogy az összeg után nem kell adót fizetniük. Ezt a kérést a cég nem teljesítette, ehelyett új közigazgatási eljárást kért. Ráadásul a Novákék által később beszerzett adóhatósági állásfoglalásból kiderült, a kártalanítási összegben benne van az áfa is.
Időközben az OTF megszerezte a vezeték csaknem teljes, mintegy 200 kilométeres hosszára a környezetvédelmi engedélyt – ám a Novákék telkét átszelő 340 méterre mindössze egy úgynevezett környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás volt a kezében. Meglehetősen szokatlan módon a bányakapitányság így is kiadta az építési engedélyt, és azt azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Ekkor próbáltak az építők még egyszer megegyezni Novákékkal – ezúttal 60 millió forintban. Bőkezűségük érthető, hiszen a gépsor már a tanya kapujában állt, annak mozgatása pedig több tízmilliós tétel. Novákék ezúttal ahhoz ragaszkodtak, hogy közjegyző előtt írják alá a megállapodást.
Az OTF-nél viszont ekkor betelt a pohár. Nem fizette ki a 60 millió forintot, és néhány nap múlva elhelyezte a telken a vezetéket, a kártalanítás kérdését pedig a közigazgatási hivatalra bízta. Novákék azt már bosszúként értékelik, hogy a Szolnoki Bányakapitányság nem sokkal ezután szabálysértési eljárást indított ellenük, és elrendelte az istálló és más építmények lebontását, valamint az erdő kivágását, mondván, a régi gázvezeték biztonsági sávjában nem lett volna szabad építkezniük. Ezt a pert Novákék megnyerték. Bár a közigazgatási hivatal határozatának jóvoltából azóta átutaltak nekik mintegy 8 millió forintos kártalanítást, Novákék még mindig a bíróságra járnak. Azt szeretnék elérni, hogy az FGSZ a tevékenység korlátozásával arányos mértékű kártalanítást fizessen nekik. A másik fél szerint viszont a lótartást és a lovagoltatást egyáltalán nem korlátozza a vezeték. „Ha a Mol idejében rendezi a régi vezeték bányaszolgalmi jogát, meg sem vásároljuk ezt az ingatlant, és nem itt kezdjük el az évtizedekre szóló fejlesztéseinket” – mondta Nagy.
G. TÓTH ILDA
