Belga feszültség

A függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte meg a legtöbb szavazatot a vasárnapi előrehozott belgiumi parlamenti választáson, amelynek nyomán tovább lazulhat a holland ajkú Flandria és a francia nyelvű Vallónia kapcsolata. Az egy évtized alatt a nulláról a legnagyobb politikai párttá nőtt N-VA sikerét a két országrész gazdasági önállósodásának ígérete mellett az eredményezhette, hogy szélsőséges nézetek – elsősorban bevándorlásellenes retorika – nélkül szólította meg a szavazókat, és ezzel 28,2 százalékot szerzett. Az egyik liberális pártból született N-VA vezetője, Bart De Wever (képünkön) a gazdasági kapcsolatok fokozatos lazítása után hosszú távon Flandria függetlenségének kikiáltását ígéri. Szándékának komolyságát azzal is igyekszik alátámasztani, hogy nem törekszik a belga miniszterelnöki pozíció megszerzésére – amely szerinte a flamand politikát kényszerpályára utalná –, ezért a Vallóniában a legtöbb szavazatot megszerző francia ajkú szocialisták vezetője, Elio Di Rupo (portréját lásd a 27. oldalon) kerülhet az ország élére. A koalíciós tárgyalások elhúzódhatnak, és a kereszténydemokrata Yves Leterme miniszterelnök ügyvezetőként hivatalában maradhat, mert Belgium júliustól az EU soros elnöke.