Némely növény–gomba-együttélés haszon helyett komoly gondokat okozhat. A kutatók például valószínűnek tartják, hogy a rozzsal „frigyre lépő” Claviceps purpurea, polgári nevén aranyrozsgomba a felelős az USA-ban a 17. századi salemi boszorkányperekben kicsúcsosodó – mások mellett a drámaíró Arthur Millert is megihlető – hisztériáért. A hipotézis szerint a gomba hatására a gabonában termelődő alkaloidok – egyebek mellett az LSD alapját képező lizergsav – váltották ki Salem kisvárosában a perbe fogott nyolcaknál az akkoriban a „boszorkányság bűntettét kimerítő” hallucinációt.
Georgiai kutatók pedig 1977-ben arra jöttek rá, hogy az 1950-es évektől tapasztalható, a szarvasmarha-állományban a kergemarhakórhoz hasonló tüneteket produkáló betegség előidézője egy, a legelőre „tévedt” úgynevezett endofita gomba. Ennek – a természetben egyébként hasznos, a magasfűfélék ellenségeit távol tartó – alkaloidjai a mai napig csak az USA-ban évente 600 millió dolláros kárt okoznak a húsiparnak.
