Horváth Szabolcs
HVG: Örült a június 4-ei „fekete péntek” több mint 90 milliárd forintos tőzsdei rekordforgalmának?
P. M.: Egy tőzsdei vezető nem örülhet egy ilyen nagy forgalomnak, még ha emiatt a BÉT jutaléka magasabb is a szokásosnál. Ez ugyanis általában rendkívüli helyzetre utal.
HVG: Mennyit veszíthettek azon a napon a hazai befektetők?
P. M.: Mintegy 300 milliárd forinttal értékelődhetett le a portfóliójuk. Ebből egy rész azé a körülbelül nyolcvanezer főé, akik a nyitáskor még 300 milliárd forint értékű magyar tőzsdei részvényt birtokoltak. További 3 milliónyian pedig azért szenvedhettek el átmeneti árfolyamveszteséget, mert olyan nyugdíjpénztárakban és befektetési alapban volt a pénzük, amelyek összességében 2 ezermilliárd forint értékben tartottak részvényt. Remélhetőleg ez nem ijesztette el a hazai kisbefektetőket, akik aránya a részvénytulajdonosok negyedéről a harmadára ugrott az utóbbi egy évben. A tavaly márciusi mélypontkor sok „háziasszony” jelent meg a tőzsdén, akik szerencsére itt is maradtak.
HVG: Sokan attól tartanak, a fő tulajdonos bécsi börze megpróbálja elszipkázni a BÉT forgalmát.
P. M.: Nem hiszem, hogy sokan tartanának ettől, hiszen ez alaptalan. Bécsnek szüksége van Budapestre, nélküle nem működhet jól a regionális tőzsdeszövetség sem. A BÉT-nek pedig a nála sokkal nagyobb tőzsdékhez hasonlóan az a karrierútja, hogy önállóságát megtartva még erőteljesebben integrálódjon a nemzetközi tőkepiaci vérkeringésbe. Magányos farkasként a börzék nem tudnak a globalizálódó világban talpon maradni. Ezt olyan nagy forgalmú tőzsdék is felismerték, mint a párizsi, a stockholmi, a brüsszeli vagy az amszterdami, s ezért hozták létre az Euronext, illetve az OMX szövetségeket. A milánói börze pedig beolvadt a londoniba.
HVG: De van-e létjogosultsága a BÉT-nek, ha forgalmának 65 százalékát egyetlen részvény, az OTP-é adja?
P. M.: Azért van szükség helyi börzékre, mert a globális világ a lokális érdekrendszerek megtartását is jelenti, azokon keresztül működik. Az OTP magas aránya egyébként átmeneti, a múltban sem volt mindig így, a jövőben pedig új részvények kerülhetnek a tőzsdére. A Járai Zsigmond volt jegybankelnök által fémjelzett CIG biztosító már hivatalosan is bejelentkezett, és mellette több, igaz, az OTP–Mol–Magyar Telekom–Richter-négyesnél kisebb fajsúlyú cég részvényeinek bevezetésére is sor kerülhet belátható időn belül.
HVG: Nem csatlakozhat a BÉT a bécsi tőzsdeszövetséghez anélkül, hogy lecserélje jelenlegi kereskedési rendszerét az osztrákok által használt Xetrára. Ez a váltás mit jelentene a hazai kisbefektetőknek?
P. M.: Ez a lépés nem Bécsről szól, hanem arról, hogy a Xetra egy olyan technológia, ami eszköze a nemzetközi pénzpiaci integrálódásnak. A számunkra legfontosabb piacokon, Bécsben és Frankfurtban használják, de például Sanghajban is. Meghonosítása megkönnyítheti, hogy a globális pénzpiacokról friss tőke érkezzen a magyar vállalatokba.
HVG: A hazai brókercégek viszont attól tartanak, hogy az új rendszer bevezetése jelentős költségekbe veri őket, ráadásul alkalmazásával a forgalom nagy része Bécsbe kerül át, s emiatt nekik jóval kevesebb munkájuk lesz.
P. M.: Ez utóbbi félelem alaptalan. A forgalom természetesen Budapesten marad, sőt – mások tapasztalatai alapján – a növekedésére számíthatunk a könnyebb elérhetőség, kezelhetőség miatt. Ha a brókercégek nagyobb piacokon kereskedhetnek, akkor a forgalmuk is arányosan nőhet. Nem véletlen, hogy Ljubljanában még az idén debütál a Xetra, Prágában is döntöttek a bevezetéséről, már csak az időpont kérdéses. Nálunk folynak az érdemi egyeztetések. Tény, hogy a Xetra üzembe helyezése beruházást igényel, ám e költségek jelentős részét a BÉT átvállalja. Igazgatóságunk szeptemberben tekinti át, hogy hol tartunk a piaci konszenzus megteremtésében. Csak akkor vezetjük be az új rendszert, ha azzal a forgalom többségét adó brókercégek egyetértenek. Remélem, még az idén meglesz a konszenzus, és attól számítva legkorábban egy év múlva, tehát 2011 végén megtörténhet a rendszercsere.
HVG: A Xetra bevezetését kritizáló Concorde vezérigazgatója, Pál Árpád azt állítja: a BÉT azért bontotta fel a Privy Council tanácsadó céggel kilenc éve meglévő szerződését, mert az a vele háborúzó Concorde partnere is. Igaz ez?
P. M.: Pál Árpád tehetséges ember. Sem vele, sem cégével szemben nem viselek semmilyen háborút. S bár jómagam egészen más okról tudok, nem kommentálom az állítását. Én konszenzusra törekszem.
HVG: A bécsi tőzsde tesz vételi ajánlatot a BÉT kisebbségi részvényeseinek pakettjére?
P. M.: Erről nem én vagyok hivatott nyilatkozni, de ne lepődjön meg, ha ez ügyben is történik még valami az idén.
HVG: A Xetrát használó Bécsben és Frankfurtban nincs korlátja a részvények napi árfolyam-elmozdulásának. Budapesten is eltörlik a 15-20 százalékos, annak idején a befektetők érdekének védelmében felállított limiteket?
P. M.: Ha ez beleillik majd a hatályos európai szabályokba, és ma ezt valószínűsítem, akkor megtartjuk ezeket a korlátokat. Azt, hogy milyen kereskedési szabályok mentén vezetjük be az új rendszert, a BÉT-szekciótagokkal és a kibocsátókkal folytatott egyeztetések fogják meghatározni.
HVG: A Xetra miatt nem lehetetlenül el a BÉT-en kötött ügyleteket elszámoló, évről évre jelentős nyereségű Keler?
P. M.: A Keler továbbra is eredményes, sikeres cég lesz, mi is ezen dolgozunk. A BÉT 46,67 százalékos tulajdonos benne, és értékének növelése alapvető érdeke a BÉT minden részvényesének. Olyan javaslatot kívánunk tenni a Kelerrel való együttműködés fejlesztéséről, amivel a fő tulajdonos Magyar Nemzeti Bank egyetért.
CSABAI KÁROLY
