„Nem elég, hogy az egészségügyé a legszidottabb és legutáltabb minisztérium Romániában, most pont a magyar tárcavezetőnek kell lecsapolnia azt a vízfejet, amelyet román elődei duzzasztottak fel” – dohogott a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő Maros megyei magyar orvos, miután Cseke Attila egészségügyi miniszter ismertette, hogyan próbálják július elsejére befejezni a kórház-decentralizációt.
A rendszerváltás óta most először veselkedtek neki ekkora egészségügyi átalakításnak Romániában. A 435 közkórházból 373-at átadnak a városi és megyei önkormányzatoknak. Egyúttal 9300-zal (7,5 százalékkal) csökkentik az ágyak számát. A minisztérium mindössze 62 országos hatáskörű klinikát, megyei sürgősségi kórházat, illetve pszichiátriai intézetet tart meg. Az indoklás szerint a kórházak működését gúzsba kötötte, hogy eddig az ingatlanok az önkormányzatok tulajdonában voltak, ennek megfelelően ők állták a közüzemi számlákat, viszont a minisztérium döntött az épületek állagmegőrzéséről, a menedzsmentről, a felszerelésről. Bár Cseke többször is hangoztatta, hogy a decentralizáció politikamentes lesz, az érdekelt kórházigazgatók attól félnek, hogy az önkormányzatok nem szakmai érvek, hanem a pártkönyvek színe alapján nevezik majd ki az új vezetőket, hiszen így történt az oktatási hálózat hasonló szétszedésénél is. Igaz, megfelelő pártszimpátia nélkül a minisztériumban sem lehetett kórház-igazgatói versenyvizsgát nyerni.
Sürgősségi gyermekkórház Bukarestben
Mihály László
A kórházi vezetőket azonban most a saját széküknél is sokkal jobban foglalkoztatja, hogy miből vesznek holnap kötszert, és miből fizetik ki a vízszámlát. A decentralizációs törvény szerint a szép jövő úgy néz ki, hogy a kórházak négy bevételi forrásból próbálnak megélni: továbbra is fizet az egészségbiztosítási pénztár, a minisztérium állja a rezidens orvosok bérét, lehetnek saját bevételek és számítani lehet az újdonsült tulajdonosra, az önkormányzatra. A gyakorlat most az, hogy az alulfinanszírozott, zömében rémregénybe illő körülmények között tengődő romániai kórházakba otthonról kell vinni gyógyszert, pizsamát, ennivalót, de főleg sok pénzt, különben nem adják be az injekciót, nem cserélik ki a lepedőt, nincs műtét.
Cseke mégis azt ígérte, hogy kistafírozott kórházakat adnak át az önkormányzatoknak. A minisztérium törleszti a beszállítókkal szemben március 31-éig összegyűlt adósságokat. Vagyis az idei áprilisi, májusi, júniusi számlákat már az önkormányzatok nyakába varrják. A minisztérium számításai szerint a 373 kórház összes tartozása meghaladja a 300 millió eurónak megfelelő lejt, amiből két héttel az átadás előtt a minisztériumnak egy fillér sem volt a folyószámláján, hogy megkezdhesse az átutalást.
„Mi megszorítottuk a nadrágszíjat, így a számláinkat határidőre fizetjük, de ha az egészségbiztosítási pénztár kevesebb pénzt adna, csődbe jutnánk” – mondta a HVG-nek Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója, aki szerint eddig a kórházaknak mindössze a 20 százaléka, főleg az övékéhez hasonló kisebb intézmény volt képes kigazdálkodni a költségeit.
Az eladósodott kórházak toplistáját a marosvásárhelyi sürgősségi klinika vezeti 17,3 millió euróval. A brailai 7,8 millió euróval, a slatinai 6,2 millióval, az aradi 5,2 millióval tartozik a beszállítóknak. Aradon többször előfordult, hogy a kiszervezett étkeztetést vállaló cég tiltakozásul napokig nem vitt ebédet a betegeknek.
Nem véletlen, hogy egyre több magánkórház épül. A befektetők arra számítanak, hogy a közkórházakéhoz hasonló feltételekkel lobbizhatnak ki maguknak szerződést a biztosítóval. És mivel a minisztérium friss javaslata szerint a betegek hamarosan az állami egészségügyi intézményekben is kötelesek lesznek – immár hivatalosan is – hozzájárulni saját ellátásukhoz, sokan akkor már nyilván inkább a magánkórházat választják majd.
Tavaly öt magánklinikát avattak Romániában, és további kórháznyitási terveket jelentett be a francia Société Générale pénzügyi szolgáltató érdekeltségéhez tartozó MedLife, a német–görög tulajdonú Athens Medical Center, az uniós egészségturizmusra is utazó török Medicana Hospital, az angliai GE Healthcare és a holland Medicover. Az igény óriási, és a jelek szerint a romániai viszonyok tisztázatlansága ellenére – vagy talán éppen azért – lehet magánkórházat nyereségesen működtetni. A MedLife közlése szerint 2007-ben nyitott kórházában 80 százalékos az ágykihasználtság, és már tavaly nyereséget termeltek.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
