Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) pályázatairól szóló cikkükhöz (HVG, 2010. május 8.) néhány megjegyzést kívánok fűzni. A cikk szerint a települések 57 százaléka semmilyen ÚMFT-támogatásban nem részesült az elmúlt három évben (2007–2009), miközben a megyei jogú városok „jócskán megtollasodtak”, különösen a 220,2 milliárd forint támogatásban részesített Szeged. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint a dél-alföldi régió legnagyobb projektje az M43-as gyorsforgalmi út Szeged–Makó szakaszának megépítése volt. Kétségtelen, hogy a projekt illetékességi terület alapján Szegedhez tartozik, a pályázó azonban a 100 százalékban állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. volt, amelynek nem sok köze van Szegedhez. Az NFÜ adatai azt mutatják, hogy a megyei jogú városok legnagyobb beruházásainak többségében a város nem igazán érintett. Ez egyébként éppen Szeged esetében a legnyilvánvalóbb: a tíz legnagyobb projektből három a NIF Zrt.-hez kapcsolódik 138 milliárd forint értékben, három pedig az autonóm Szegedi Tudományegyetemhez (20,4 milliárd forint). Vagyis a cikkben említett 220 milliárd forint tulajdonképpen már csak 61,8 milliárd. A többi megyei jogú város esetében hasonló a helyzet. Csak példaként: Debrecenben a tíz legnagyobb összegű projekt közel 40 százaléka a Debreceni Egyetemhez köthető, 20 százaléka pedig a NIF Zrt.-hez. Kérdés tehát, hogy a megyei jogú városokhoz milyen projektek tartoznak. Azok, amelyeket a pályázó szervezet illetékességi területe miatt az adott város nevével jegyeznek be, vagy azok, amelyek valóban a város fejlődését szolgálják.
CSOMÓS GYÖRGY
(BUDAPEST)
