A magas jövedelműeknek kedveznek a kormány 29 pontos akciótervében a múlt héten meghirdetett adó- és illetékmódosítások, vagy mindenki jól jár velük? Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek az előbbire következtetnek, míg kormányrészről Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára azzal igyekezett csillapítani a háborgókat, hogy az új előírások mindenki számára előnyösek lesznek. Az utóbbi feltevés igazolhatósága nemcsak a részletszabályok megismertetése híján problémás, hanem azért is, mert az adórendszer változtatása miatt valaki mindig a rövidebbet húzza: vagy az adózók, vagy a költségvetés.
A személyi jövedelemadóról annyit tudni, hogy a jövő évtől egykulcsos lenne a rendszer; 16 százalékkal adóznának a jövedelmek. Miután azonban arról eddig egy hang se esett, hogy ez valamennyi jövedelemre kiterjedne-e, feltételezhető, hogy a szabály csak az összevont adóalapra, azaz alapvetően a munkajövedelmekre vonatkozna. A jelenleg 10, 20 vagy 25 százalékkal terhelt külön adózó jövedelmekre, így például a tőzsdei ügyletekre, az osztalékokra, az árfolyamnyereségre vagy az ingatlan-bérbeadásra tehát nem. Egykulcsos szja-t a világ kevés országában, leginkább Kelet-Közép-Európában (például Szlovákiában, Romániában) alkalmaznak, s ezekben sem teljesen steril módon: az alacsonyabb jövedelmi sávokban adómentességet biztosítanak. Az egykulcsos szja hathatós eszköz lehet az adóelkerülés visszaszorítására, az adózói kör szélesítésére – Magyarországon sokan csak papíron minimálbéresek, a fizetségük a zsebbe adott összegekkel egészül ki. Csakhogy olyanok is vannak, akik valóban minimálbért visznek haza, ebből pedig művészet megélni – pláne, ha még meg is adóztatnák. Márpedig a valódi és az álminimálbéresek megkülönböztetése – bár van rá kormányzati szándék – lehetetlen vállalkozás.
A jelenlegi szja-előírások szerint évi 5 millió forintos jövedelemig (az adózók több mint 90 százaléka e körbe tartozik) 17 százalék az adóteher, a fölötte lévő részre pedig 32 százalék, és 2011-től már évi 15 millió forintig lehetne érvényesíteni az alsó kulcsot. Sokan azonban a 17 százalékos mértéket sem fizetik meg, az alkalmazottaknál évi 4,7 millió (havi 375 ezer) forintos jövedelemig adójóváírás érvényesíthető. Utóbbi fokozatosan megszűnne – tájékoztatták a HVG-t az NGM-ben, ahol szinte valamennyi, adóval kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolták: végleges döntés még nincs, egyelőre dolgoznak a részleteken. Az adójóváírás kivezetése hátrányosan érintené az alacsony és a közepes jövedelműeket, mert ezzel többet veszítenének, mint amennyit az egy százalékpontos adócsökkentéssel nyernének. Fordított a helyzet a magas jövedelműeknél, egyrészt mert ők most sem érvényesíthetnek adójóváírást, másrészt mert az ő jövedelmük egy részénél 16 százalékpontos lenne az adóteher-mérséklés. Így havi 100 ezer forint körüli bruttó kereset esetén a mostaninál havi 13–14 ezerrel több, míg havi 800 ezer–egymillió forint bruttónál havi 104–143 ezer forinttal kevesebb lenne az adó – derül ki Hanti Erzsébetnek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szakértőjének számításaiból.
Kardinális kérdés, hogy az új kormány meghagyja, vagy megszünteti az idén bevezetett és az Alkotmánybíróság által sem kifogásolt szuperbruttót (nevezetesen, hogy az szja-t az 1,27-tel megszorzott bruttó kereset után kell fizetni). A szuperbruttó eltörlése csökkentené a magánszemélyek terhét, ugyanakkor 400 milliárd forintos bevételtől fosztaná meg az állami költségvetést – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.
Az adójóváírás kivezetésének az alacsony keresetűek számára kedvezőtlen hatását ellensúlyozná a minimálbér emelése, illetve bruttósítása – hangzott el egy múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón. Csakhogy ez feljebb tolná a minimálbér felett keresők bérét is – hangsúlyozta a HVG-nek Pataky Péter MSZOSZ-elnök. Mindez érzékenyen érintheti a munkáltatókat, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azonban szokatlanul derűlátó. Többek között abban bízva, hogy némi járulékcsökkentéssel kiengeszteli majd a munkaadókat a kormány, jóllehet nyilvánosan ilyesmi még egyáltalán nem hangzott el.
A magasabb jövedelműeket részesítené előnyben számos más javasolt intézkedés is, így például az, hogy a Fidesz–KDNP-kormány nem a családi pótlékon, hanem az adórendszeren keresztül támogatná a gyermeknevelést (a jövedelem nélküliek, illetve a kis keresetűek egyáltalán nem, vagy csak részben tudják érvényesíteni ezeket a kedvezményeket). Hasonlóképpen a tehetősebbeknek kedvez a vér szerinti felmenők, leszármazottak, illetve a testvérek közötti örökösödési, illetve ajándékozási illeték megszüntetése. Örökösönként 20 millió forintig ugyanis már ma is illetékmentes az örökség, vagyis a módosítás a nagyobb vagyonokat öröklők, illetve ilyennel megajándékozottak érdekeit szolgálja.
MOLNÁR PATRÍCIA
