„Barátságtalan lépésnek tekintem, hogy három hónappal az önkormányzati választás előtt a következő ciklusra szóló megbízást adott a fővárosi közgyűlés a Heim Pál Gyermekkórház vezetésére” – méltatlankodott a HVG kérdésére Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. A képviselő állítja, politikai döntés született, hiszen Budapest – és egyben az ország – legnagyobb gyermekkórháza az eddigi főigazgató elmúlt ötéves regnálása alatt súlyosan eladósodott, Harmat Györgyöt ennek ellenére újraválasztották a még többségben lévő MSZP-s és SZDSZ-es képviselők, ezzel gyakorlatilag egész eddigi tevékenységét méltányolva. A megüresedő állásért Harmaton kívül Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház egykori vezetője, valamint Saracz Judit, a Heim Pál korábbi orvos igazgatója is versenybe szállt; egyiküket sem tartják Fidesz-közeli szakembernek. Igaz, Harmat sem számít annak.
Az eddigi főigazgató újraválasztása azért meghökkentő fejlemény, mivel a főváros tulajdonában lévő tucatnyi fekvőbeteg-intézmény között a Heim Pál pénzügyi helyzete kiemelkedően rossz (lásd grafikonunkat), arányaiban itt a legtöbb a lejárt és átütemezett szállítói tartozás. Az egymilliárd forintos kintlevőség fele lejárt kifizetetlen számla – egyharmadát már átütemezték –, miközben az intézmény éves bevétele várhatóan 4,7 milliárd forint körül fog alakulni. A financiális vészhelyzet korántsem új keletű a gyermekkórház háza táján: az Üllői úti intézményben az elmúlt öt évben két önkormányzati biztos is megfordult, és a jelek szerint a harmadik megbízatása is küszöbön áll. Addig is 88 millió forint támogatást szavazott meg a fővárosi közgyűlés egészségügyi bizottsága a tavalyi maradványból, ami persze az összes adóssághoz képest csupán csekély könnyebbség. Mivel a budapesti kórházak többsége jelentős erőfeszítéssel, megszorítások árán is igyekszik elkerülni az eladósodást, ezek vezetői nem veszik jó néven, hogy éppen azok kapnak többlettámogatást, akik megkímélik magukat a fájdalmas racionalizálástól. (A fővárosi kórházak lejárt tartozása a március végi összesítés szerint meghaladja a 2 milliárd forintot.)
Túry Gergely
Másként vonja meg a mérleget a régi-új főigazgató. A pénzügyi krízisnek szerinte az ágyazott meg, hogy a főváros kezdeményezésére 2005-ben a Madarász utcai kórházzal összevont Heim Pál egy évvel később, Molnár Lajos szabaddemokrata szakminiszter kapacitásszűkítése során, lényegében elveszítette korábbi finanszírozásának a Madarász utcai részlegre jutó összegét, miközben mind a tevékenység, mind a telephely megmaradt. „A fővárosi gyermekbeteg-ellátás kétharmadáról gondoskodunk úgy, hogy az elvégzett beavatkozások 25-30 százalékáért nem kapunk pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A számunkra megállapított teljesítményvolumen-korlát feletti munkáért ugyanis nem jár fizetség. Hiába igyekszem évek óta minden illetékest meggyőzni arról, hogy a két intézmény összevonásakor ezt a határt hibásan állapították meg” – magyarázta Harmat, miért halmozódik a kórház adóssága.
Hasonló következtetésre jutott a Heim Pálhoz kirendelt két önkormányzati biztos is: a teljesítményvolumen-korlátot felülvizsgálandónak ítélték. Az ügyben több határozat született, a tulajdonos főváros tett is néhány erőtlen lépést, ám az évek óta húzódó kérdés rendezésére a főpolgármester levele kevésnek bizonyult. Alkalmanként kapott ugyan némi többletpénzt a Heim Pál az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a hosszabb távon újratermelődő pénzügyi hiányra azonban ez nem jelentett megoldást. „Nem vagyunk súlyponti intézmény, és ez a finanszírozásunkban is megmutatkozik. Pedig számos olyan profilunk van – például a toxikológia –, amely egyedülálló az országban. Egyébként is az a jellemző, hogy mi már nem tudjuk máshová küldeni a hozzánk hozott gyerekeket, míg esetenként a kerepestarcsai, a dél-pesti és a Szent László Kórházból is hozzánk irányíthatják a kis betegeket, telítettségre hivatkozva” – panaszolja a főigazgató, arra utalva, hogy intézménye valójában regionális centrumként működik.
A főigazgatónak a főváros többször is feladatául szabta, hogy ne csak gazdaságilag olvassza össze a Madarászt a Heim Pállal, hanem szervezze szakmai egységbe a mindmáig párhuzamos tevékenységet végző intézményeket. Ne legyen mind a két helyen sebészet és intenzív osztály, aneszteziológus orvosokkal és szakdolgozókkal, ne adjon mindkét kórház 24 órás sebészeti és traumatológiai ügyeletet. Ésszerűbb és takarékosabb megoldás lenne, ha a Madarászban csak a járóbeteg-szakrendelés, az egynapos sebészet és a krónikusellátás maradna meg. Ehhez azonban meg kellene építeni a Heim Pál Kórház területén már vagy harminc éve eltervezett műtéti tömböt, ahol kellő számú intenzív ágy is helyet kaphatna. Ez szükséges ahhoz – véli a főigazgató –, hogy a hét minden napján ügyeletes kórház napi 20-25 új sebészeti, traumatológiai beteget fel tudjon venni. Az építkezéshez 10-12 milliárd forintra volna szükség, ebből a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány szeretne 2 milliárd forintot összegyűjteni.
„Egyelőre üres a kassza, hiszen 773 millió forintos civil támogatással és 216 millió forintos fővárosi hozzájárulással tavaly készült el a belgyógyászati épület” – mondta Smrcz Ervin kuratóriumi elnök. Bár Harmat főigazgatói megbízatása határozatlan időre szól, a választások után, az ősszel felálló új önkormányzat megvonhatja tőle a bizalmat. „Csontvázat” sem kell keresgélni, az egészségügyi bizottság már informálisan tudja, hogy a kórház nagy beszállítói, a Teva Magyarország Zrt. és a Budapesti Elektromos Művek eladták követeléseiket – mintegy negyedmilliárd forint értékben – az MKB Banknak. Ezt az úgynevezett faktorálást a főigazgató is tudomásul vette, vállalva az ily módon átütemezett tartozások kifizetését. Viszont a tulajdonos fővárost nem avatta be időben az egészségügyben egyébként nem szokatlan pénzügyi megoldás terveibe. Ezért a főváros revizort küld a Heim Pálba a részletek kivizsgálására – tájékoztatta a HVG-t Havas Szófia, az egészségügyi bizottság alelnöke, aki a maga részéről nem támogatta a régi főigazgató újbóli kinevezését.
„Nem akarunk ebből személyi kérdést csinálni” – ütött meg békülékenyebb hangot Pesti Imre. Ám azt is hozzáfűzte, hogy a fővárosi egészségügy tervezett átszervezése miatt úgysem marad szinte semmi a régiben – mármint a jelenlegi kormánypártok őszi választási győzelme esetén. Mivel azonban az átszervezés mibenlétéről eddig csak nagy általánosságban hangzottak el fideszes nyilatkozatok, csupán találgatni lehet, hogy a fővárost sem fogja elkerülni a másutt már megtapasztalt „holdingosítás”. Az annyiszor bírált és kárhoztatott, majd a napirendről végképp levett budapesti egészségügyi modell tervei tehát, polgári ideológiával nyakon öntve, reinkarnálódhatnak.
GÁTI JÚLIA
