Havonta 217 570 forintra volt szüksége tavaly egy tipikus (két felnőttből és két gyerekből álló) magyar családnak az alapvető igények szerény mértékű kielégítéséhez, vagyis az életvitelhez a létminimum szintjén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten publikált számításaiból. Az ilyen háztartások nagyjából 70 ezer forintot költhettek 2009-ben élelmiszerre egy hónapban. E pénz egy-egy felnőttre vetítve 3,5 kg húsra, 13 darab tojásra, 8 liter tejre, 9 kg kenyérre és tésztára, 12 kg zöldségre, 4 kg krumplira, 6,5 kg gyümölcsre és durván 1-1 kg cukorra, illetve zsírra volt elegendő, miközben kávéra, teára és üdítőre együttesen 626 forint jutott. A kiadások nagyobbik hányadát felemésztő rezsi és egyéb költségek a többtagú családokban egy személyre számítva köztudottan alacsonyabbak, mint az egyfős háztartásokban. Az utóbbi kategóriában a létminimum összege emiatt havi 75 ezer forint volt, miközben a négyfős családok esetében egy személyre átlagosan 54 392 forint. A jelentős eltérés oka az, hogy a 14 éven aluli gyerekekre számított létminimum összege 35–50 százalékkal kevesebb, mint az egy felnőttre kalkulált érték (a második felnőtt családtag esetében pedig 25 százalékkal kisebb az összeg). A létminimumon a KSH szerint nagyjából másfél millióan éltek Magyarországon, miközben a lakosság 30 százalékának ennél alacsonyabb életnívóval kellett beérnie. A kutatók évről évre hagyományosan kiszámítják a létminimumnál alacsonyabb mutatót, az úgynevezett szegénységiküszöb-értéket is. Ennek összege az egyedülálló személyek esetében havonta 55 281 forint volt 2009-ben. A négytagú átlagcsaládoknál ez utóbbi érték – a fenti metodikát alkalmazva – 140 ezer forint körül alakult. A magyarországi háztartások 12 százalékának a jövedelme ezt a szintet sem érte el.
