Röpke két és fél évre még egyszer sem választott alkotmánybírót a magyar Országgyűlés, a volt MSZP-s képviselő, a Fidesz által frissen kiszemelt, 68. évében járó Bihari Mihály közéleti pályafutása azonban eddig sem számított szokványosnak. Az 1980-as években az MSZMP reformszárnyához tartozó politikus, aki később megfordult az MDF-ben, sőt a szociáldemokratáknál is, 1999-ben az MSZP jelöltjeként lett tagja először az Alkotmánybíróságnak. Megválasztásában már akkor is fontos szerep jutott a Fidesznek. A szocialisták egymással rivalizáló két bíróaspiránsa közül Orbán Viktorék ugyanis csak őt, egykori jogi kari tanárukat voltak hajlandók a T. Házban támogatni (a hamarosan menesztendő Országos Választási Bizottság jelenlegi elnökét, Szigeti Pétert nem).
Bihari alkotmánybírói pályája is rendhagyó módon alakult. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök például nem utolsósorban neki tulajdonítja a koalíciós kormány 2008-as bukását. Tény, hogy a baloldal számára gyászos emlékezetű „szociális népszavazást” tulajdonképpen azért lehetett megtartani, mert az akkor már AB-elnök professzor – a baloldali bírók közül egyedül – a referendumnak zöld jelzést mutató jobboldali bírákhoz csatlakozott. Az ELTE rendkívül népszerű egykori tanárának korábban is volt néhány, még a mérsékelt jobboldalt is meglepő húzása. Szakmai berkekben például általános feltűnést keltett, hogy a valamikori marxista tudós 2005-ben nem állami, hanem egyházi intézményben, az esztergomi érseki palota dísztermében tette le AB-elnöki esküjét.
Az a tény, hogy a Fidesz most mindenekelőtt a volt MSZP-s Biharit készül alkotmánybírónak megválasztani, jól mutatja, hogy a nemzeti érzelmű baloldali renegátok érdemeiről a vezető kormánypárt nem óhajt megfeledkezni. Ugyanezt az eljárást követték Orbánék korábban az átállt KDNP-sek, MDF-esek és a Szabó Iván-féle néppártiak esetében is. Jóval prózaibb magyarázata is lehet persze a 2013 februárjában a 70. évét betöltő (s ezért a testületből akkor távozni kényszerülő) Bihari visszaküldésének a Donáti utcába. Hatalomtechnikai értelemben ugyanis a Fidesz jobban jár, ha a ciklus végéhez közeledve újra 9 évre megválaszthat majd egy bírót, mintha most teszi ugyanezt.
Bihari visszatérését az AB-ra várhatóan az sem fogja megakadályozni, hogy Sólyom László államfő hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek azt az alkotmánymódosítást, amely megváltoztatná az alkotmánybírák jelölésének előírásait. Az államfő sorrendben 45. vétójával a bíróállítás szabályainak átfogó reformjára igyekszik rávenni a kormánytöbbséget. Az elnök lényegében azt szeretné, hogy a parlament mondjon le eddigi monopóliumáról, s az AB-tagok kiküldésének jogát egyharmad-egyharmad részben a köztársasági elnöknek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének engedje át. A kormánytöbbség erre máris azt a választ adta, hogy az alkotmányozás során megfontolják e javaslatot is, most azonban minél előbb alkotmánybírókat akarnak választani. A visszadobott alkotmánymódosítást a Fidesz és a KDNP tehát alighanem újra meg fogja szavazni, hogy annak alapján még a nyári rendkívüli ülésszakban feltöltse a hiányos létszámú alkotmányvédő testületet.
