Fordulatot vett a sajtóval kapcsolatos fideszes törvénycsomag sorsa a múlt héten: az előterjesztők által fellengzősen médiaalkotmánynak minősített csomagból kiemelték azt a részt, amelyik leginkább esélyesnek látszik államfői vétóra. Legalább is, ha Sólyom László a köztársasági elnök. A sajtószabadságról és a médiatartalmak szabályozásáról szóló törvényt a múlt hét elején még közösen kezelték a többivel, Orbán Viktor kormányfő is felvette a 25-ös sürgősségi listára. Ez a június 14-ei lajstrom azokat az előterjesztéseket tartalmazza, amelyeket még júliusban el kell fogadni, a miniszterelnök szerint akár úgy is, hogy rendkívüli nyári ülésszakot tart a Ház. Néhány napra rá viszont már arról beszélt az egyik előterjesztő, Rogán Antal, hogy ezt a tervezetet átteszik az őszre.
A csomag többi részéről még június végén, július elején dönteni kíván a Ház. Ez azt jelenti, hogy a hírközlési és médiafelügyeletet éppúgy felállítják, ahogy a közmédiumokat ellenőrző testületeket is. Ennek érdekében már hétfőn határoztak a módosító indítványokról: a kulturális bizottság javaslatait elfogadva némi kozmetikázást hajtottak végre a példátlanul szigorú regulákat tartalmazó előterjesztéseken. Az eredeti 12 szervezet helyett 14 delegálhat majd tagot a Közszolgálati Testületbe (KT), amelyben a Fidesznek kedves egyházak, sport- és érdek-képviseleti szervezetek mellett másnak alig jutott hely (HVG, 2010. július 19.). Egyelőre azonban nem világos, kik kapnak még delegálási jogot. A szólásszabadság szó mégsem szorítja majd ki az alkotmányból a véleménynyilvánítás szabadságát, az új szövegverzióban megférnek egymás mellett. A közmédiumokat felügyelő közalapítványi kuratóriumba nem négy, hanem hat tagot választ majd az Országgyűlés (fele kormánypárti, fele ellenzéki alapon), ugyanakkor a testület nem lesz paritásos, hiszen melléjük az elnököt és még egy tagot az a Médiatanács delegál majd, amelynek vezetője a kabinet bizalmi embere lesz. Vélhetően ugyanaz, aki az állami médiafelügyeletet vezeti, s oda 9 évre kap megbízást a miniszterelnöktől (elbukott az a finomító fideszes felvetés, hogy a kormányfő javaslatára, kétharmaddal a parlament válassza a felügyelet vezetőjét).
A médiafelügyeleti rendszer sietős átszervezése vélhetően átmegy az államfői kontrollon, esetleg a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi a javaslatokat. Utóbbinak, mint a kormánytisztviselőkről szóló politikai vétó hétfői sorsa jelzi – a második körben is megszavazta a Ház a vitatott részt –, nincs sok értelme. Augusztus elejétől így már minden bizonnyal az új felállásban tarthatja szemmel a kormány a tévéket, rádiókat. Akad pedig alkotmányjogilag vitatható eleme ennek a rendszernek is. Kétséges például, hogy mekkora a demokratikus legitimációja mondjuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, amely tagot delegálhat a KT-ba. Erősebb-e, mint a szakszervezeteké, amelyek érdek-képviseleti szerepe miatt 2007 elején Sólyom László alkotmányossági vétót emelt? Legitimáció hiányában nem gyakorolhatnak közhatalmat az Országos Érdekegyeztető Tanácson keresztül sem – érvelt akkor az államfő. A KT jogai ugyan nem olyan erősek, mint amilyeneket az OÉT eredetileg kapott, de a testület több egyszerű társadalmi véleményező szervezetnél, javaslatot tehet például a közmédiumok vezetőinek felmentésére, miután beszámoltatta őket.
Az alkotmányossági csemegék – például a válaszadási jog vagy a médiaszolgáltatások kötelező regisztrációja – azonban a jegelt törvénytervezetben bújnak meg. Ennek parlamenti tárgyalását egyelőre félretették, s ha valóban őszre marad a szavazás róla, akkor már az új elnök szignója kell hozzá. A Fidesz újsütetű magyarázata szerint nem a köztársasági elnök cseréjére várnak a halasztással, hanem társadalmi vitát akarnak. Ez azonban a benyújtáskor nem jutott eszükbe.
