Csaknem utcai csatává fajult egy bedőlt jelzáloghitelt követő kilakoltatás a múlt héten Budapesten. A lakókat 60-80 rohamrendőr segítségével tették ki otthonukból, miközben a ház kiürítésének időpontjára és helyére demonstrációt hirdetett a több társadalmi szervezetet tömörítő Fehér Kéményseprők Szövetsége. Szolidaritásukat figyelemfelhívásnak szánta Dabasi Tamás, a szövetség elnöke, aki a HVG-nek azt mondta: így akarták bemutatni, hogy az év végéig kilakoltatási moratóriumot hirdető kormány valójában semmit sem tesz az ügyben. Holott Dabasi szerint az utcára tett – majd egy baráti kölcsönlakásba került – ötgyermekes család a válság áldozata, a szülők azért nem tudták 2008-ban tovább törleszteni a 2006-ban felvett hitelüket, mert annak havi terhe az árfolyam- és kamatváltozások miatt túl magasra nőtt. Az ügyben Dabasi szerint jogilag sincs minden rendben, tudomása szerint vitatható módon jutott a Tauzen család ingatlanához a kilakoltatást bírósági úton kérő Sudár Zoltán, ezért egy bírósági ügy is zajlik.
Ötgyermekes család kilakoltatása Budafokon
MTI/Manek Attila
„Ügyfelem ellen nincs per folyamatban” – állította a HVG-nek Horony Levente, Sudár jogi képviselője, aki szerint az ezzel kapcsolatos keresetet korábban a bíróság elbírálásra alkalmatlannak találta. „A tulajdonszerzés jogszerű volt. Az ügyfelem tavaly szeptemberben vette meg a követelést a banktól, ekkor a bank kijelölte őt a vételi jog gyakorlására” – érvelt az ügyvéd, hozzátéve, hogy bárki vásárolhat követelést, engedélyre csak évi kettőnél több vétel esetén van szükség. „Kilakoltatási moratórium a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint mindig december 1-jétől március 1-jéig van, más jogszabály ilyen rendelkezést nem tartalmaz” – rögzítette.
A múlt heti rendőri erődemonstráción nem akadt fenn a kormányzat sem, azt ugyanis a Kommunikációs Államtitkárság a tulajdonos jogos birtokba kerülését szolgáló intézkedésként jellemezte. A hivatal közleménye kiemelte, hogy az intézkedés nem ütközött a kormány június 10-én hatályba lépett rendeletébe a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról. „A kormányrendelet csak a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére vonatkozik, és ennek keretében december 31-éig megtiltja a lakóingatlanok árverezését” – pontosított a hét elején a parlamentben Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere egy interpellációra válaszolva. A kilakoltatásokat ideiglenesen felfüggesztő program végrehajtása a miniszter szerint több más intézkedést is tartalmaz majd, ám ezeket nem részletezte.
Kilakoltatási moratóriumot nem, csak árverezésit említettek a HVG kérdéseire válaszolva a Nemzetgazdasági Minisztériumban is. „Ezzel védi a kormány a törleszteni nem vagy csak nehezen képes adósok otthonát” – közölte a sajtóosztály, hozzátéve, hogy az NGM nekilátott a probléma teljes körű megoldásának is. A tárca a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen a bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és más intézmények bevonásával dolgozza ki a devizahitelesek helyzetét rendező kormány-előterjesztést, amelyet a parlament az őszi ülésszakán tárgyal, így az árverezési moratórium lejártát megelőzően életbe léphet. Az NGM szerint 150-200 ezer ember lakhatása van veszélyben, és a probléma megoldásához felállítandó Nemzeti Eszközkezelő Társaság „a jogok és kötelességek egyensúlyára” épül majd.
A bírósági végrehajtások keretében tovább folynak a lakásárverezések és a kilakoltatások is, mert a kormányrendeletben foglaltak erre nem vonatkoznak – erősítette meg a HVG-nek Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. A tavaly a végrehajtókhoz került 300 ezer ügyből azonban csak 2363 esetben árvereztek ingatlant, ezek közül 1478 volt lakóingatlan, kilakoltatásra pedig csak 267 esetben került sor. „Az önkormányzatok ennél jóval több, évi 3 ezer kilakoltatást végeznek” – jelezte az arányokat. A kilakoltatások felfüggesztése Krejniker szerint súlyos jogérvényesítési problémákhoz vezetne, egyrészt azért, mert erre a szankcióra családjogi viták rendezéséhez is szükség van, másrészt mert szétzilálná a fizetési fegyelmet.
Kritizálta a kilakoltatások felfüggesztését a HVG-nek Barabás Gyula civil érdekvédő is, aki egy, az ügyfél és a bank között közvetítő szakmai segélyszolgáltatás elindításán ügyködik. „Semmit sem ér a hitel mögött levő ingatlanfedezet, ha megtiltják a kilakoltatást, ügyfélként pedig nem tenném a pénzemet olyan bankba, amely nem tudja behajtani a hiteleit” – érvel. Hiányolta viszont azt az intézményrendszert, amely segíthetne abban, hogy a szó szoros értelmében senki se kerüljön az utcára, főként ne kiskorú gyerekkel. Segítséget kell például adni ahhoz, hogy olyan áron adhassák el a lakásukat, hogy legalább a lakhatásukra elegendő pénz maradjon.
PAPP EMÍLIA
