Nem épülnek felhőkarcolók, a döntő szempont a korszerűség, az ésszerűség, a környezetvédelem és az energiatakarékosság abban a mintavárosnak szánt, új tudományos-ipari központban, amelynek tervein gőzerővel dolgoznak az orosz államfő környezetében. Dmitrij Medvegyev tavaly novemberi, parlamenti üzenetében beszélt először arról, hogy fel kell építeni a kaliforniai Szilícium-völgy oroszországi mását. Decemberben bizottság alakult az előkészítő munkákra, márciusban pedig megszületett a döntés: a moszkvai körgyűrű tövében fekvő Szkolkovóban, jelenleg egy agrár-kutatóintézet által használt, csaknem 400 hektárnyi szántón jön létre a tudomány és az újítás városaként emlegetett centrum.
A szkolkovói üzleti iskola megnyitóján
Poór Csaba
A terület szomszédságában tavaly ősz óta már működik egy milliárdos vállalkozók által alapított üzleti iskola, amelynek kuratóriumi elnöke maga az államfő (HVG, 2009. október 31.). A világ élvonalába igyekvő intézmény önmagában is az újító szándékot jelképezi, és oktatói, kutatói csapata révén segítheti az új, teljes kiépülése után várhatóan 25-30 ezer embernek otthont adó technológiai bázist. Ez utóbbitól azt remélik, hogy a szellemi tőke koncentrálásával, tudományos kutatásokkal innovációra ösztönöz, és a lehető legjobb feltételeket teremti meg a friss ötletek gyakorlati megvalósításához, segítve az orosz gazdaság szerkezetének korszerűsítését.
Az ősszel kezdődő beruházás lezárásáig, 2015-ig összesen 110,5 milliárd rubelt (több mint 800 milliárd forintot) fordítanak a szövetségi büdzséből Szkolkovóra, mindenekelőtt az infrastruktúra kialakítására, és ebből várhatóan már a tervezés időszakában elköltenek négymilliárdot. Elsősorban gyógyászati-biotechnológiai, nukleáris, űripari, informatikai-távközlési és energiatakarékossági fejlesztéseken dolgozó vállalatokat várnak az orosz Szilícium-völgybe – nem mindennapi kedvezményekkel.
A külföldi tudósok, szakemberek számára enyhítik például a beutazás és a munkavállalás feltételeit, mert igazi húzóneveket akarnak megnyerni. „Ha három-négy Nobel-díjas ebben a városban fog dolgozni, teljesítettük a feladatunkat” – mondta egy tévéinterjúban Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője. Az innovációs terveket elbíráló tanács egyik vezetője a szentpétervári Nobel-díjas fizikus, Zsoresz Alfjorov lesz, aki „civilben” az orosz kommunista párt parlamenti képviselője. Társául a 2006-ban ugyancsak Nobel-díjjal kitüntetett amerikai biokémikust, a Stanford Egyetem professzorát, Roger Kornberget választották. Van külföldi a tudományváros építését és üzemeltetését felügyelő, alapítványi formában működő társaság vezetőségében is. A cég irányítását a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező orosz milliárdosra, Viktor Vekszelbergre bízták, partnere a felügyelőbizottság élén az Intel amerikai számítástechnikai óriásvállalat egykori első embere, Craig Barrett lesz. A végrehajtó tanács tagságának többségét az üzleti és tudományos világ képviselői adják, a kuratóriumi elnök posztját viszont magának tartotta meg Medvegyev államfő – jelentették be a múlt hét végén, a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, amelyen az innovációs központ volt az egyik fő téma.
A high-tech településen saját rendőrség gondoskodik majd a közbiztonságról, kirendeltséget nyit az adófelügyelet, a vámőrség, a bevándorlási és a szabványügyi hivatal, az üzemeltető cég pedig önkormányzati funkciókat is ellát. Vezetői döntenek arról, ki kapcsolódhat be az ott folyó munkába, és kerülhet ezzel kivételezett helyzetbe. Ha ugyanis a parlament áldását adja az erről szóló törvényjavaslatra, a Szkolkovóban megtelepülő vállalatok mentesülnek a nyereség- és vagyonadó megfizetése alól, méghozzá tíz évig vagy addig, amíg éves bevételük el nem éri az egymilliárd, profitjuk pedig a 300 millió rubelt. A cégek maguk dönthetnek arról, belépnek-e az áfakörbe, és a jövő évtől 60 százalékos kedvezményt kapnak az alkalmazottaik után fizetendő nyugdíjjárulékra.
Az olyan orosz nagyvállalatok, mint a Gazprom, a Lukoil, a távközlésben is érdekelt Alfa-csoport vagy a második leggazdagabb orosz üzletember, Mihail Prohorov cégbirodalma, az Onekszim mellett több nagy világcég is érdeklődik a lehetőség iránt. A Nokia finn mobiltelefon-gyártó például már bejelentette, hogy fejlesztőközpontot létesít, és előrehaladott tárgyalások folynak a Cisco amerikai informatikai óriással is. Vekszelberg be kíván vonni a programba két, az érdekeltségébe tartozó svájci társaságot, az egyebek közt napelemfóliát gyártó Oerlikont és a Sulzer technológiai konszernt, a Siguler Guff New York-i székhelyű magánbefektető-társaság pedig 250 millió dollárral száll be. Tárgyal a részvételről a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) is, amely a moszkvai Lomonoszov Egyetemmel vagy a Bauman Műszaki Egyetemmel közös intézettel jelenhet meg Szkolkovóban.
A tervet azonban számos kétely kíséri. Miközben az egyik cél a kis- és középvállalatok fejlesztése lenne, félő, hogy a szkolkovói centrumra rátelepednek a multik. Ők pedig valószínűleg csak a felkínált kedvezményeket akarják kihasználni, az orosz gazdaságnak komoly innovációs lendületet adó fejlesztéseket aligha lehet várni tőlük – írta a Vedomosztyi moszkvai üzleti napilap. A Newsweek hírmagazin moszkvai kiadása pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években sok innovációs kezdeményezés fulladt kudarcba Oroszországban, és kérdés, lehet-e felső utasításra hatékonyan működő központot kialakítani. Eddig erre alig akadt példa – írja a lap, amely arra is emlékeztet, hogy az etalonnak tekintett kaliforniai Szilícium-völgy a Stanford Egyetem szellemi tőkéjére épülve, több évtizedes fejlődés eredményeként jött létre.
POÓR CSABA / MOSZKVA
