1989. A szocialisták Pozsgay Imre államminisztert, az MDF Für Lajost, a kisgazdák Habsburg Ottót és Vörös Vincét, a szociáldemokraták Király Zoltánt, a Magyar Néppárt Sütő Andrást, a Hazafias Népfront Kulcsár Kálmánt, a Magyar Október Párt Rácz Sándort, a Határ-Szél című szabolcsi újság Szűrös Mátyást javasolta köztársasági elnöknek. A közvetlen államfőválasztás esélyese Pozsgay volt, ám megválasztását keresztülhúzta az SZDSZ és a Fidesz közös fellépése, a négyigenes referendum. Ez – igaz, csak minimális többséggel – az 1990-ben megválasztandó új Országgyűlés hatáskörébe utalta az elnökválasztást.
1990. Az MDF–SZDSZ-paktumban az MDF – a kormányzást könnyítő engedmények fejében – hozzájárult, hogy a szabaddemokrata Göncz Árpád legyen a köztársasági elnök, aki májustól ideiglenes, augusztus 3-ától megválasztott államfőként 10 évig töltötte be hivatalát. A Király Zoltán és az MSZP által kezdeményezett – a közvetlen választást szorgalmazó – júliusi népszavazás érdektelenségbe (14 százalékos részvétel) fulladt.
1995. A Torgyán József vezette kisgazdák 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze a közvetlen elnökválasztást szorgalmazó referendumhoz. Kezdeményezésüket az Alkotmánybíróság azzal vétózta meg, hogy alkotmánymódosítást igénylő kérdésben, nem írható ki ügydöntő népszavazás. A parlamenti voksoláson a Fidesz, az MDF és a KDNP által támogatott Mádl Ferenccel szemben az MSZP és az SZDSZ által újraválasztani szándékozott Göncz Árpád kétharmados többséget szerzett. (Mádl 76, Göncz 259 szavazatot kapott.)
2000. A Fidesz az FKGP-vel kötött 1998-as koalíciós szerződésben a kisgazdáknak engedte át az államfőjelölés jogát. Utóbbiak vezérüket, Torgyánt jelölték a posztra. Orbán Viktor azonban addig taktikázott, amíg a kisgazda pártelnök visszalépett. Cserébe a Fidesz közös képviselőjelölteket és biztos befutó helyeket ígért a kisgazdáknak a 2002-es választásokra, valamint 200 milliárd forint többlettámogatást a Torgyán által vezetett agrártárcának. (Mindkettő részben valósult meg: a Fidesz utóbb csak a Torgyánnal szembefordult „polgári” kisgazdák indulását támogatta, és az ígért pénznek is csupán egy részét kapta meg a tárca.) Az államfő-jelölési bomba hatástalanítása után a Fidesz, a KDNP és az MDF közös jelöltjeként Mádl lett a befutó, akit csak a harmadik fordulóban, a szavazatok egyszerű többségével választott meg az Országgyűlés.
2005. A politikai praktikák teljes arzenálját felvonultató csatában kiszenvedett győzelemmel a Fidesz, a KDNP és az MDF által támogatott – ám magát következetesen a civil szféra jelöltjének tekintő – Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnökké a parlament. A harmadik fordulóban az MSZP által jelölt Szili Katalin 182, Sólyom 185 szavazatot kapott.
