Válságállóbbá válnának az ingatlanalapok a most formálódó szabályozás eredményeképpen – reméli Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára. Az új regula kialakítása kapcsolódna a befektetési alapok kezelését szabályozó uniós irányelv magyar jogrendbe ültetéséhez, amit 2011. június 30-áig kell teljesíteni. „Rugalmasabb előírásokra van szükség, hogy az alapkezelők mérsékelhessék a likviditási kockázatokat, miközben a befektetőket is az eddiginél alaposabban kellene tájékoztatni” – foglalta össze Temmel a változások lényegét.
Az RTL Klub székházánál
Bánkuti András
A nyílt végű ingatlanalapoknál is megengednék a szakaszos forgalmazást, ami azt jelentené, hogy egy ingatlanalapot elindíthatnának ötnapos, de akár évi egyszeri vagy csupán kétévenkénti kifizetési lehetőséggel is. Így az alapkezelő dönthetne arról, hogy befektetői milyen gyakran járulhatnak majd a kasszához – erről persze a befektetési jegyet vásárlókat előre alaposan tájékoztatni kellene. Ezután mindenki eldöntheti, hogy az adott feltételekkel beszáll-e az alapba vagy sem. Ez a szabály a BAMOSZ főtitkára szerint megvédheti a befektetőket az alapot padlóra küldő rohamszerű visszaváltással szemben. Ezentúl az ingatlanalapok legalább egy évig tartó visszaváltási moratóriumot rendelhetnének el, amit további egy évre meghoszszabbíthatnának.
A jövőben nem tennének különbséget az ingatlanforgalmazó és az ingatlanfejlesztő alapok között, így az alapkezelő dönthetne arról, mi fér bele a befektetési politikájába. A limiteket tehát nem a törvény szabná meg, hanem – a virágozzék száz virág elve alapján – maga az alapkezelő. A befektetők pedig ebben az esetben is a tájékoztatóból tudnák meg, mihez tartsák magukat. Az eddiginél jóval nagyobb rugalmasság a szövetség szerint segíthet abban is, hogy az uniós irányelv nyomán várhatóan rendkívül megerősödő versenyben helytállhassanak a helyi ingatlanalapok.
A mai magyar ingatlanpiac egyoldalas, az országon belül inkább csak eladók vannak, a vevők zömmel külföldről jönnek. Válságos időkben viszont a határon túlról érkező befektető kétszer is meggondolja, mekkora kockázatot vállal a kevéssé ismert terepen. Elég például a görög válság ahhoz, hogy gyanakodva figyeljen minden eladósodott országot, és így elkerülje Magyarországot is. Ennek következtében viszont befagy a piac, leállnak a fejlesztések, és tovább mélyül a válság – hangzik az alapkezelők tanmeséje, amelynek szerintük az a tanulsága, hogy érdemes építeni a lakossági pénzeket összegyűjtő és ingatlanvásárlásra fordító befektetési alapokra, mert az általuk generált kereslet a válságot is tompíthatja.
