A portugál idegenforgalmi hivatal évek óta a címben jelzett szlogennel kampányol a hazai turizmus fellendítéséért, ami most újabb lendületet kapott Aníbal Cavaco Silva államfő felhívása nyomán. „A mostani nehéz időkben a portugáloknak saját hazájukban kell turistáskodniuk” – jelentette ki a közgazdász végzettségű államfő, és azt is elmagyarázta, hogy a határokon kívül elköltött pénz növeli Portugália eladósodottságát. Ezért „hazafias magatartásnak” minősítette a belföldi utakat, rámutatva, hogy így mérsékelhető a válság és elősegíthető a munkahelyteremtés. Egy népszerű humorista nyomban úgy reagált, hogy nyilván Észak-Korea elnöke is ezt ajánlotta, ezért nem utaznak külföldre az ottaniak.
Némi humorral, de komoly aggodalmat mutatva sietett reagálni az elnöki intelemre José Vieira da Silva gazdasági miniszter: „Remélem, más országok vezetői nem intéznek hasonló felhívást állampolgáraikhoz, különben fontos bevételi forrást veszítünk el.” Portugália elsősorban turisztikai fogadóország, 2009-ben mintegy 11 millióan keresték fel. A külföldi turisták 6,9 milliárd eurót hagytak ott, vagyis két és félszer annyit költöttek, mint a külföldre utazó portugálok. Ha netán egyetlen külföldi sem érkezne az országba, az 44 százalékkal növelné a költségvetési hiányt.
Az idegenforgalom a portugál gazdaság egyik legfontosabb ágazata, belőle származik a GDP 10,5 százaléka, és az aktív népesség tíz százalékát foglalkoztatja. A belföldi turizmus már az elnöki felhívás előtt is mutatott némi növekedést, bár ez nem ellensúlyozza, hogy kevesebb külföldi vendég érkezett, így a szállodaipar az idei első negyedévben majdnem nyolcmillió euróval kevesebb bevételhez jutott, mint tavaly ilyenkor. A portugáliai belföldi turizmus növekedése nem csak a gazdasági visszaeséssel magyarázható, hiszen nemegyszer olcsóbb külföldön, mint portugál üdülőhelyeken nyaralni. Igaz, az év elején a külföldiek távolmaradása sem annyira a nemzetközi pénzügyi válságnak volt tulajdonítható, mint az európai légtereket megbénító izlandi vulkánkitörésnek, amely leginkább a Portugália számára legfontosabb küldő országokat – Anglia, Németország, Franciaország – érintette.
Fején találhatta a szöget a portugál gazdasági miniszter is: a Portugáliába minden évben a legtöbb látogatót küldő Nagy-Britanniában is a honpolgárokat otthon marasztaló belföldi turizmusra erősítenek rá – egy ideje nem is sikertelenül. A mediterrán országokban nyaraló britek száma 2009-ben körülbelül ötödével esett vissza. Eközben a legkedveltebb – főként a hétvégi, vagy néhány napos kikapcsolódás ígéretével kecsegtető – szigetországbeli vendéglátóhelyek némelyike a szokásosnál 4-5 héttel hamarabb kezdhette el a máskor csak a húsvéti ünnepek után beinduló szezont. A brit turizmusipar nagyágyúi – már csak a 2012-ben a szigetországban rendezendő nyári olimpia miatt is – tavaly óta igyekeznek kedvezményes ajánlatokkal turistacélpontként vonzóvá tenni Délkelet-Angliát. Azok a britek pedig, akik a válság ellenére sem mondanak le a külföldi nyaralásról, rendre nem a délnyugat-európai, hanem az olcsóbb délkelet-európai, közel-keleti, illetve afrikai célpontok közül válogatnak.
A nadrágszíjat nem csak Portugáliában kell szorosabbra húzniuk a turizmusiparban dolgozóknak. A spanyol, a görög és az olasz tengerparti nyaralóhelyeken is mintegy öt százalékkal esett vissza a hasukat süttetők száma. A GDP-jének több mint 10 százalékát az idegenforgalomból kasszírozó Spanyolországban például a külföldiek közel tizede maradt el tavaly. Bár idénre a Turisztikai Világszervezet némi javulást jósol, a vendéglátók az előrejelzések szerint legfeljebb az ötödét várhatják vissza a tavaly otthon maradt külföldieknek.
A görög vendéglátók még ilyen mértékű javulásban sem bízhatnak, sőt a jelek szerint további visszaesésre kell számítaniuk. Bár az elhúzódó gazdasági válság enyhülését – a többi mediterrán országhoz hasonlóan – a honatyák épp az idegenforgalomtól várták, a felmérések szerint 2010-ben további 10 százalékkal kevesebb turista utazik az Égei- és a Földközi-tenger határolta országba. A tavaly óta a hazájukban kényeztetett britek távolmaradása a görögországi idegenforgalmi ágazatra is jelentős csapást mérhet, a legnagyobb érvágást mégis a német turisták számának nagyarányú csökkenése jelentheti. Az évről évre menetrendszerűen csapatostul érkező német nyaralók közül várhatóan több mint 300 ezerrel kevesebben tervezik Görögországban tölteni a vakációjukat.
Az európai turisták utazgatási kedvét megtépázó elhúzódó gazdasági válság hatásait tovább tetézik a megszorítások miatt a múlt hónapban Athénban és környékén kitört zavargások. A napokig tartó sztrájksorozat és utcai randalírozás következtében a közelmúltban több európai ország is óva intette honpolgárait attól, hogy a hellén fővárosba utazzanak. Athén és Szaloniki környékén, a Halkidiki-félszigeten és Krétán több tucat nemzetközi tudományos konferencia törlése nehezítette tovább az idegenforgalomból élők egyébként sem rózsás helyzetét.
BALÁZS ZSUZSANNA,
MUHARAY KATALIN / LISSZABON
