Éppen Audikról alkuldoztak a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) új vezetői lapzártánkkor. Azt próbálták elérni, hogy a távozó elődök ne vehessék meg addig használt hivatali járműveiket, érjék be a helyettük felajánlottakkal. Úgy fest ugyanis, hogy az új vezérkar csak akkor juthat jobb járgányokhoz, ha a lapátra tett régitől megöröklik őket. Ez következik Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos akciótervéből, amelyben – egyebek mellett – gépkocsi-beszerzési stopot hirdetett meg a közszférában. A státusoknál is a takarékosság a módi: Baranyay Lászlót múlt csütörtökön elnök-vezérigazgatónak nevezték ki, holott 2002 és 2010 között a két posztot különválasztották. Bár Baranyayt nem érhette váratlanul az újabb megbízás – volt már elnök-vezérigazgatója az MFB-nek az első Orbán-kormány idején is –, terveiről elfoglaltságára hivatkozva nem nyilatkozott a HVG-nek. A vagyontörvény sebesen lezavart módosításával megnövelt mozgástere alapján az MFB szintén visszatérhet az előző Orbán-érában elért státusához: állam lehet az államban.
Baranyay László 2001 augusztusában
Dudás Szabolcs
Egyelőre nem kíséri hasonló csinnadratta az MFB sorcseréjét, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor a váltás nyomozásba és perekbe torkollott. Akkoriban az átadás-átvétel kapcsán az elődök által felhalmozott 132 milliárd forint veszteségről számolt be a Baranyayt a vezérigazgatói székben váltó Erős János vezette stáb, és a „Fidesz-klientúrának” kiutalt összesen több százmillió forintos végkielégítésekből is botrány kerekedett. Erős most csendben, közös megegyezéssel távozott a vezérigazgatói posztról, és a többi menesztett vezetőnek is ezt ajánlja fel az MFB – a HVG értesülése szerint jellemzően a szerződés szerint járó apanázsuk felét kínálva útravalóul.
A mindenkori hatalom házibankjának tartott MFB 2002-es mérlege végül 137 milliárdos veszteséget jelzett. Az 1999-ben még alig több mint 179 milliárd forintos mérlegfőösszegű állami bank a kormányzati ciklus végére több mint kétszeresére hízott, miközben amolyan mindenessé vált. Repertoárja a költségvetésen kívülre terelt autópálya-finanszírozástól kezdve futballbefektetésekig terjedt. Olyan vitatott ügyletekbe is belement, mint a Földi László egykori hírszerző tiszt biztonsági cégében, a Defend Kft.-ben történt tulajdonszerzés vagy a 12 agrárcég kedvezményes hitelekkel olajozott privatizációs manővere. Az előző két ciklus alatt tovább gyarapodott, már 1100 milliárdnál is nagyobbra nőtt mérlegfőösszegű – tavaly 2,5 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel záró – banknak a mostani kormányzat még az eddigieknél is jelentősebb szerepet szán.
Még nem világos, mit takar ez a hivatalos közleményben megfogalmazott elvárás, mely szerint az MFB-nek a gazdaság motorjává kell válnia, de az biztosra vehető, hogy Baranyay nem ott folytathatja, ahol 2002-ben abbahagyta; még szabadabb lesz előtte a pálya. Az MFB a reá testált jelentős állami cégportfólió birtokában ismét vagyonkezelő centrummá válik (HVG, 2010. június 5.). Főleg az infrastrukturális fejlesztések finanszírozása várhat rá, ám törvényi felhatalmazásával bekapcsolódhat az éven belüli hitelezésbe is.
A bankot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az állami pénzintézet új vezetésétől elvárja, hogy „objektív következetességgel tekintse át a bank korábbi működését, és a lehető leggyorsabban orvosolja a fellelt problémákat”. Baranyaynak éppenséggel volna törlesztenivalója, hiszen őt annak idején azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással menesztették. Indokként az MFB 450 millió eurós kötvénykibocsátása kapcsán keletkezett veszteséget jelölték meg. A bőséges forrás a Mol gázüzletágának az Orbán-kormány által óhajtott visszaállamosítására szolgált volna. A körülbelül egymilliárd forint vélelmezett veszteséget okozó ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyanítva nyomozott is egy ideig, de bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
Az Újpest focicsapatának mezei 2002-ben
Túry Gergely
Baranyay ugyanakkor munkaügyi pert kezdeményezett, és a Legfelsőbb Bíróságig eljutott ügyben végül diadalmaskodott, menesztése jogszerűtlennek találtatott. A korabeli közlések szerint nem járt rosszul: nyolc hónapos elnök-vezéri munkássága után, 5 évre szóló szerződése alapján egyévi átlagkeresetének megfelelő 53,2 millió forintot, négyhavi bérkiegészítés és „a jogellenes magatartástól való tartózkodás” címén pedig 18,5-18,5 milliót ítélt meg neki jogerősen a bíróság. A HVG által megkérdezett munkajogász szerint ezt nem kell visszafizetnie, mert bár pontosan az előző munkakörébe kerül vissza, a mostani már új munkaszerződésnek számít. Korábban akadt ugyan példa az újkori magyar gazdaságtörténetben végkielégítés visszafizetésére – mégpedig a Magyar Televízió esetében (HVG, 2002. augusztus 24.). De nem a munka törvénykönyve alapján, hanem azért, mert Járai Zsigmond pénzügyminiszter különmegállapodással támogatta a közszolgálati intézményben a csoportos létszámleépítést. A megcímkézett költségvetési pénzt csupán azzal a feltétellel engedte kifizetni, hogy amennyiben a köztévé 5 éven belül újra foglalkoztatja az elbocsátott dolgozót, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapzártánkig nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére, mennyi volt Erős János lelépti díja, mint ahogy arra sem, hogy a helyébe lépett Baranyaynak mekkora alapbért és azon kívüli juttatásokat állapított meg. A bank honlapja lapzártánkkor még a februári állapot szerinti bérbesorolást közölte, e szerint a vezérigazgató havi 2,2–4 millió forint közötti alapbérét 80 százalékos prémiummal fejelhetik meg, garantált juttatásként pedig évi kéthavi bér és 1,1 millió forintos cafeteriakeret jár neki. Erős csaknem 44 millió forintos éves alapbérrel szerepelt a köztulajdonú cégek vezetőinek toplistáján (HVG, 2009. szeptember 26.). Baranyay elvileg ennél csak kevesebbet kaphatna, hiszen egy tavalyi törvény szerint a köztulajdonú cégeknél a vezetők havi alapbérét a jegybankelnök éves keresete tizenkettedének egynegyedében, durván 2 millió forintban limitálták, és Orbán akciótervében is ez a plafon szerepel a közszférára – valamint a Magyar Nemzeti Bankra – vonatkozóan. Az alapbéren felül adható béren kívüli juttatások, prémiumok persze feljebb kerekíthetik a keresetet.
Ráadásul az MFB-t és a hozzá tartozó állami vállalatokat a már említett vagyontörvény módosításával szeptember végétől kivették az alapbért limitáló törvény hatálya alól. E körben a javadalmak megállapításáról annyi tudható a törvény új passzusából, hogy a havi díjazásnak kevesebbnek kell lennie a 2006 elejétől 2010 augusztus végéig terjedő időszak bérköltsége és valamennyi személyi jellegű kifizetése éves átlagánál. Az nem derül ki, hogy mennyivel – az viszont biztos, hogy a számítási alapba a Bajnai-kormány idején a Fidesz által túlzottnak tartott vezetői apanázsok is bekerülnek. Mint ahogy az is biztos, hogy a Bajnai-kormány egyik intézkedése alapján közzé kellett tenni az állami szektor vezetőinek keresetét.
VITÉZ F. IBOLYA
