Három évvel ezelőtt, október 9-én érte el a nemzetközi válság a magyar pénzpiacokat. Mégpedig olyan brutális erővel, hogy a kormány és a jegybank vezetői nem haboztak, azonnal a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak.
Nem volt éppen dicsőséges pillanat: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. október 29-én jelentette be hivatalosan, hogy Magyarország 20 milliárd eurós megahitelt vesz fel nemzetközi szervezetektől. Ez nagyjából az ötöde volt az akkori GDP-nek. A kölcsön méretét a hitelt nyújtók úgy kalibrálták, hogy Magyarország finanszírozása a következő két évben – a magánszektort, jelesül a pénzügyi rendszert is beleértve – ne kerülhessen veszélybe, egyúttal elijesszék a spekulánsokat. A forintot ugyanis október közepe óta meg-megújuló támadás érte, a magyar állam lejáró adósságainak pótlása pedig a Lehman Brothers bankház összeomlásával kialakult totális hitelezési válságban bizonytalanná vált. A kölcsönprogram kidolgozásában – addig példátlan, ám példateremtő módon – a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank vett részt, bár utóbbi tényleges bevonására nem került sor.
Ezt a pénzt nem költjük el, csak afféle biztonsági tartaléknak szánjuk – mondta a kormányfő, és ezzel rögvest ki is tört a közéleti káosz. Az ellenzéki pártok követelték, hadd tekintsenek bele a szerződésbe, titkos alkukat emlegettek, a kormányzat és a jegybank pedig szinte naponta ismertette az IMF-eljárás mechanizmusát: a brüsszeli és washingtoni delegációkkal kialakítják a gazdaságpolitika kereteit, a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke erről szándéklevelet ír, ezt az IMF igazgatótanácsa elfogadja, és a pénz első részlete máris lehívható. Az első, 4,9 milliárd eurós rész-letet a magyar állam persze felhasználta, részben adósságfi-nanszírozásra, részben a bankrendszer megerősítésére.
Arra feltehetően egyik tábor sem számított, hogy a válság elhúzódik. Hogyan, miként és főleg: merre tovább – ezt firtatja a HVG az IMF-hitel harmadik évfordulója alkalmából készült összeállításában, melynek második, a nemzetközi fejleményeket taglaló része jövő heti számunkban jelenik meg.
A válság magyarországi természetrajzát feltérképező és a lehetséges kiutakat kereső, szakértők közreműködésével készült összeállítás első részét az e heti HVG-ben olvashatják.
