HVG, 2011. április 30.
Érdeklődéssel olvastam a cikket. 2006–2010 között Kaposvár Megyei Jogú Város (KMJV) pénzügyi bizottságának elnöke voltam. Jelenleg is – bár nem képviselőként – tagja vagyok ennek a ma már a város vagyongazdálkodási ügyeit is felügyelő bizottságnak, külsős szakértőként. Az írásban szereplő táblázat a legnagyobb kötvénykibocsátó önkormányzatokat mutatja be, amelyek az elmúlt évek során hol euró-, hol svájcifrank-, hol forintalapon bocsátottak ki kötvényeket, sőt akadtak olyanok is, akik mindezt vegyesen tették. Nos, ezek között nem találtam meg Kaposvár városát, pedig igen előkelő helyre kerülhetett volna: Pécs és Budapest Hegyvidék közé a 2007 végén kibocsátott 34,5 millió svájci frank értékű, akkori árfolyamon 5,2 milliárd forintos tranzakciójával, ami a táblázatban jelzett 2011. április 22-ei MNB-árfolyamon átszámítva megközelíti a 7,1 milliárdot (képünk a kaposvári városháza homlokzatáról készült). Ez természetesen csak tőketartozás, amelyet további tételek – kamat, költség – terhelnek 2,7 milliárd forint értékben, mai árfolyamon.
Az a probléma, amelyet a cikk feszeget, csak egyik szelete annak az egyes szakértők szerint 1300-1400 milliárd forintosra becsült adósságállománynak, amelyet az önkormányzatok jelentős része maga előtt görget. Kaposvár a kötvénykibocsátás mellett hasonló célokra különböző pénzintézeteken keresztül fejlesztési és egyéb (például Panel plusz) hitelként 10 milliárdos nagyságrendben adósította el magát, és vált ezáltal az egyik legjobban eladósodott önkormányzattá. Hosszú távú kötelezettségeit tekintve Kaposvár kezesség- és kötelezettségvállalásait is beleszámítva 32,5 milliárd forintos összeggel számol az idei költségvetésében. Ezeket még meg kívánja fejelni a városvezetés további egymilliárd forint értékben tervezett kötvénykibocsátással vagy hitelfelvétellel.
JURMANN BÉLA
(KAPOSVÁR)
