HVG, 2011. április 16.
Hogy nézett ki Bolyai János? felcímű írásuk szerint szakmai körökben már az 1980-as években kezdték rebesgetni, hogy Adler festménye nem Bolyait ábrázolja. Nos, Szénássy Barna professzor, az ismert debreceni matematikatörténész már 1967-ben tényként említette, éspedig a matematika-fizika szakos hallgatók tanrendjében szereplő előadása során, hogy nem Bolyai van a képen. Szénássy professzor úgy vélte, a festmény valamelyik Habsburg főhercegről készült. Kortársai egyébként valószínűleg nem értették Bolyai elméletét. Gauss viszont feltehetőleg értette. Úgy vélem, Gauss hiúsága (sértette, hogy egy ifjú magyar megelőzte) az oka, hogy nem népszerűsítette Bolyai János eredményét. Ennek igazolására álljon itt Gauss Bolyai Farkashoz írt levelének egy részlete: „Most valamit fiad munkájáról. Ha avval kezdem, hogy nem szabad megdicsérnem, bizonyára egy pillanatra meghökkensz; de mást nem tehetek; ha megdicsérném, ez azt jelentené, hogy magamat dicsérem: mert a mű egész tartalma, az út, amit a fiad követett, és az eredmények, amelyekre jutott, majdnem végig megegyeznek részben már 30-35 éve folytatott meditatiómmal.” Nem bizonyított, hogy Gaussnak ezek az állítólagos eredményei valóban léteztek.
Címjegyzék című írásuk (HVG, 2011. május 7.) kapcsán megjegyzem: a tudományos fokozattal rendelkezők szintén jogosultak a doktori cím használatára. 1993-ig az egyetemeken lehetett szerezni egyetemi doktori fokozatot. E fokozat tulajdonosai szintén használhatják a doktori címet. Az egyetemi doktori fokozatot az MTA általában nem ismeri el. Egy kivétel volt: 1993-ban egyszeri alkalommal lehetett kérvényezni az egyetemi doktori fokozat átminősítését PhD fokozatra. Ennek feltétele a summa cum laude minősítés, és megfelelő idegennyelv-ismeret volt.
GÁLL GYÖRGY
(GYÖNGYÖS)
