HVG, 2011. május 7.
A PhD-túltermelés a világban felcímmel közölt érdekes összeállításukban helytelenül kisdoktorként említik a PhD-vel rendelkezőket. A Címjegyzékben pedig csak az orvosok, fogorvosok és jogászok esetében említik a diploma megszerzésével együtt járó doktori cím használatának jogosultságát. A felsőoktatási törvény értelmében ugyanakkor a felsoroltakon kívül a gyógyszerészek és az állatorvosok is az egyetemi oklevelük megszerzésével együtt válnak jogosulttá a végzettségüknek megfelelő „dr. med.”, „dr. med. dent.”, „dr. jur.”, „dr. pharm.” vagy „dr. vet.” címek (illetve rövidítések) használatára, amit okmányaikban általában csak „dr.” formában jelölnek. Ez a cím tényleg nem jelent tudományos fokozatot, mivel az egyetemi graduális képzés során szerezhető meg, míg tudományos doktori fokozatot csak a felsőoktatás úgynevezett harmadik lépcsőjében, a doktori képzés során lehet szerezni. Elkülönítésként ez utóbbit egyesek szerint „Dr.”-rel (azaz nagybetűvel kezdve) kell(ene) jelölni az előtagban. A „kisdoktor” fogalom használata mindenképpen szerencsétlen. A korábbi háromlépcsős tudományos fokozati beosztásban a legalsó szinten helyezkedtek el az úgynevezett kisdoktorok (egyetemi keretek között doktorátust szerzettek), aztán jött az akadémiai eljárás során megszerzett kandidátusi fokozat, majd a különféle tudományok doktorai fokozatok. Ez utóbbi fokozat birtokosait hívták „nagydoktoroknak”. A jelenlegi tudományos minősítő rendszerben azonban csak a „filológiai doktori”, azaz PhD fokozat, illetve az „MTA doktora” tudományos cím létezik. Ezért nem igazán pontos kisdoktorként említeni sem a PhD-vel, sem pedig az egyetemi oklevéllel együtt járó doktori címmel rendelkezőket.
Tovább zavarja a képet az egyetemi és a tudományos ranglétra összekeveredése. A PhD fokozat és az MTA doktora cím független az egyetemi ranglétra és az egyetemi oktatói karrier stádiumaitól. Fokozatot szerezhetnek nem egyetemi oktatók, hanem kutatóintézetben vagy magánszektorban dolgozók is, és sokszor, különösen a főiskolákon, az oktatói karrier sincsen szigorúan a tudományos fokozatokhoz kötve. Igaz ugyanakkor, hogy a PhD-t az egyetemeken akkreditált doktori iskolák adják, és a PhD-t vagy az MTA doktori címét megszerző, tudományosan minősített oktatók gyakran az oktatói ranglétrán is feljebb léphetnek (például tanársegédből adjunktussá vagy docensből egyetemi tanárrá). A habilitáció az egyetemi oktatói tevékenységet minősítő eljárás, melynek során az egyetemi oktató (akár külső óraadó) az egyetem által meghatározott követelményeket teljesít (habilitációs értekezést nyújt be, előadást tart tudományos munkájáról idegen nyelven, egy tantermi óra keretében magyar nyelven oktatói képességeiről tesz tanúbizonyságot).
SOLYMOSI KATALIN
(BUDAPEST)
